17.
fejezet
Eddig
is és ezen túl is Luciano vér folyik belőlem
Fordította: Keiko
– Hogy
érzed magad? – kérdezte Lucca helyet foglalva a szoba sarkában.
Eddig
is és ezen túl is Luciano vér folyik belőlem
– Hogy
érzed magad? – kérdezte Lucca helyet foglalva a szoba sarkában.
Jó olvasást! 😉
🌸
(ha nem működik a link, szóljatok!)
Lefrissítettem a kész könyvek linkjeit, így - elméletileg - már nem fog hozzáférést kérni, és a szokott módon megtekinthetőek és olvashatóak!
🌸
Megtalállak
– Hallottál valamit? – Adalyn szeme gyakorlatilag könyörgött Lake-nek, hogy tudjon valamit, akármit. A lelke azt súgta neki, hogy a férfi talán bajban van, ami megrémisztette, és miután körbe kérdezősködött és meglátogatta a hotelbéli szobáját, üres kézzel tért vissza.
Arra ébredek, hogy a nap besüt a redők között, egy durva ujj végigsimít a bimbómon, és gyengéd csókokat érzek a vállamon. Azonnal benedvesedem – vagy talán még nedves vagyok a tegnap éjjeli szextől – így könnyedén szét nyithatnám a lábaimat helyet csinálva a kemény farkának, hogy belém csússzon. De nem.
–
Az enyém vagy – mondom a szájába. – Hozzám tartozol és nem mész sehová.
Ezernyi
golyó ereje
Egy… Kettő…
Három… Négy… Angel nem
tudta mennyi idő telt el azóta, hogy rázárták a szekrény ajtaját.
Szabályok
szerint élni és halni
Adalyn és Lake a
mosdóban voltak később aznap, a kezüket szárították, mikor valaki, aki
határozottan nem nővolt, bejött az ajtón.