Sarah Brianne - Made Men 6. - Drago

 

20. fejezet

A férfi, akinek idő előtt vége lett

Fordította: Keiko

Az egyik oldalon a Carusók álltak, a másikon a Lucianók, ahogy mindannyian fegyvert fogtak, és a másik családot bámulták.

– Megölték az egyikünket – kiáltotta az egyik Caruso, készen arra, hogy meghúzza a ravaszt.

Az asztal mögött mindenki egymásra nézett. Nero és Vincent kicsit jobban bámulták az ikertestvéreit, fürkésző pillantással.

– A mi embereink nem lőttek volna a húgom közelébe – sziszegte Angel kettejüknek, és mivel tudták, hogy igaza van, a többi Carusóval ellentétben ők már nem vizslatták őket.

Csak egy kérdés maradt közöttük. Melyik Caruso esett el? Mi van, ha… Rávette magát, hogy ne mondja ki fejben az új férje nevét. Biztos vagyok benne, hogy jól van.

– Honnan tudjuk, hogy nem ölted meg véletlenül az egyik társadat? – kiáltott vissza egy Luciano.

– Mert mi Carusók vagyunk. Mi nem öljük meg a sajátjainkat. – Egy másik Caruso szólalt meg, az új Luciano főnökre utalva, aki hagyta, hogy a saját apját megöljék, hogy megmentse a családot.

Dominic félelem nélkül lépett ki a senki földjének közepére, felugrott egy asztalra, hogy felállva nézzen le a teremben lévő összes férfira.

– Fegyverek nélkül jöttünk, ahogy ígértem. – A hangja parancsolt a teremben, figyelmet követelve minden lélektől. – Minden egyes emberemet ellenőrizted befelé jövet.

A Carusók szemei pásztáztak, csak apró késeket láttak, amit fegyverként használhattak volna.

– Dante, hívd vissza az embereidet. – Hangosabban beszélt, a hangja messzebbre szállt, és a család másik fejét is felszólította, hogy lépjen elő.

– Így emberről emberre haladva tudunk ezzel foglalkozni. – A Luciano főnök azonban még nem fejezte be. Megpördült az asztalon, hogy csak a családjára nézzen le, fenyegetéssel fordult hozzájuk. – És ha az egyik emberem volt az, aki szembeszegült a parancsomnak, akkor én magam adom át nektek.

A Caruso főnök végül felállt, és olyan könyörtelen arccal lépett a fókuszba, mintha minden Luciano férfit, nőt és gyereket holtan akart volna látni. Kinyitotta a száját, hogy parancsot adjon, amikor a bálterem ajtaja kinyílt, és egy dühös Drago lépett be rajta.

Drago egyenesen a főnökéhez sétált, és halkan odasúgta neki, amit tudott. Bármi volt is az, a főnöke csak még zavarodottabbnak és boldogtalanabbnak tűnt.

Úgy tűnt, Dante a beszélgetésük után kezdte meggondolni magát, de a főnök nem szólt semmit, láthatóan még mindig mérlegelte, hogyan tovább.

– Ugye le fogja állítani az embereit? – kérdezte Kat Neróra nézve, jól tudván, hogy apa és fia voltak.

Nero nem szólt semmit, smaragdszínű szemei még mindig vadul csillogtak. Már éppen szembeszegülni készült Drago parancsával, hogy megvédje Elle-t, amikor a bálterem ajtajai ismét kinyíltak, ami arra késztette, hogy ott maradjon, ahol van, miután meglátta, ki lépett be.

Lucca átsétált a helyiségen, látszólag ugyanolyan állapotban volt, mint Drago, kissé kifulladva és izzadtan, mintha mindketten futottak volna. Csakhogy ő nem a Caruso kisfőnökként lépett be, hanem a Mumusként.

Korábban látta a teljesen fekete öltönyben, és azt gondolta, hogy valahogy veszélyesebbnek tűnik, mint máskor, de most kurvára félelmetesnek tűnt.

Lucca még csak rá sem nézett a főnökre, az apjával való egyeztetés nélkül adta ki a saját parancsait.

– Tegyétek le a fegyvert – parancsolta az embereinek olyan halálos hangon, hogy nemcsak az emberei tették le a pisztolyt, hanem a Lucianók is félelmükben leeresztették a fegyvereiket.

A majdnem kitörő háború veszélye miatt Drago tekintete az asztalra tévedt, amely mögött rejtőzködtek, mígnem az övére esett, amely mögül kikukucskált.

– Idejön? – kérdezte, amikor látta, hogy a férfi elindul feléjük.

– Azt hiszem, igen – mondta Adalyn, mielőtt együttérzőn odapillantott volna a lányra.

– Nem tetszik, ahogy ránéz – mondta Matthias, és az asztal másik végén lévő ikertestvérére nézett.

– Nekem sem – suttogta Elle beismerően.

Lake odanyúlt, hogy megsimogassa a kezét.

– Nehéz éjszakád lesz, édesem.

Kat nyelt egyet, miközben az asztal mögé kuporodott, nem tudta tovább nézni, ahogy a testőr közelebb lopakodik.

– Bassza meg. – Adalyn közelebb mozdult hozzá. – Mindannyiunknak meg kell védenünk őt. Nem hagyhatjuk, hogy ezek az emberek átgázoljanak rajtunk.

Lake bólintott, és ő is közelebb húzódott hozzá.

– Hol a fenében van Maria a Louboutins cipőjével, amikor szükség van rá?

Amikor az édes Elle megpróbált közelebb mozdulni, Nero megragadta, ott tartva, ahol volt, és a tekintetével üzente, hogy ne próbálkozzon.

Mire Drago odaért hozzá, a csoportban lévő feszült levegő csak még feszültebb lett, amikor meglátta, hogy elzárják őt a lány elől.

– Bassza meg! Ennek semmi köze hozzánk. – Vincent gyorsan visszarángatta Lake-et, rájött, hogy Nerónak volt igaza.

A jóképű szőke gyorsan lefokozta magát, hogy csak aranyos legyen számára.

– Ha tényleg azt hitted volna, hogy valaha is bántani fogom, nem engedted volna, hogy feleségül vegyem. – Komolyan szólította meg a lányt védelmező testvéreit, mielőtt visszaváltozott, és ismét dühös lett. – Most pedig, öt másodperced van, hogy eltávolodj a feleségemtől.

– Aha. Oké. – Matthias gyorsan beleegyezett, hátrált a másik két testvérével együtt, Angel pedig megragadta a még mindig védekező Adalynt. Nemcsak azért egyeztek bele, mert tudták, hogy Drago a lábával zúzná szét őket a látottak után, hanem mert tudták, hogy amit mondott, igaz. A mai este még ezt is bebizonyította. Végignézték, ahogy biztonságba helyezi a lányt.

– Mi a…! – Katarinát felkapták, amikor Drago átdobta a vállán szakadt ruhájában. Éppen a lányt akarta kivinni a picsába, nem bízott benne, hogy vele megy, ha hagyja sétálni, amikor a két család között újra elkezdődött a veszekedés, de ezúttal legalább nem használtak fegyvereket.

Kat Domot meglátva majdnem segítségért kiáltott, de aztán meglátta Luccát vele, ahogy mindketten egy férfit bámulnak, aki a hátán feküdt, élettelenül a padlón. A férje vállára vetve megvolt az előnye, hogy rálátott a golyó ütötte lyukra, amely pontosan a férfi szemei között ült.

Oh, istenem.

Epe szállt fel a torkában, ahogy felismerte a halott Carusót.

A tekintete visszarepült a Mumusra, és bűntudat nélküli arckifejezést látott rajta, mintha kurvára nem is érdekelte volna, hogy az embere meghalt.

– Megtaláltad, aki ezt tette? – tette fel a kérdést Dragónak, nem tudta, hogy tényleg kíváncsi-e a válaszra.

Drago kissé megigazította a lányt a vállán, mielőtt morogva válaszolt.

– Nem. Elvesztettem.

Hideg futkosott a bőre minden egyes centijén, miközben figyelte, ahogy Lucca egyre távolabb és távolabb kerül. Eszébe jutott, hogy a kisfőnök nem volt ott a szobában a patthelyzet alatt, és kényelmesen visszajött Drago után.

Pontosan azok a szavak jutottak eszébe, amelyeket akkor használt, amikor utoljára látta élve a Carusót… Hát, hamarosan halott lesz.

Elsuttogta a férfi nevét, aki idő előtt véget ért:

– Todd.