Sarah Brianne - Made Men 4. - Lucca

42. fejezet

Az Erő, ami túlmutat ezen a világon

Fordította: Keiko

Csak egyetlen fegyvert tartottak a Carusók oldalán, és ez Lucca kezében volt, amivel a megkínzott férfi koponyájára célzott.

Chloe Lucca szemén tartotta a pillantását, túlságosan rémült volt ahhoz, hogy félrenézzen róla, biztonságosabbnak érezte, ha őt nézi.

– Hol van Dante? – köpte Lucifer mögüle.

Három férfi jött elő a többi öltönyös mögül; ugyanúgy néztek ki, mint Nero, Vincent és Amo, leszámítva, hogy idősebbek voltak. Dante Vinny és Enzo között állt, a három férfit a fiaik és más öltönyösök védték.

– Hajlandó vagyok egy esélyt adni neked, Luciano – szólt Dante tekintéllyel és magabiztossággal. – Az emberedet a lányért. Nem kell vért ontanunk. – Pillantása végigpásztázta a fiaikat és a családjaikat. – Mindkettőnknek rengeteg a vesztenivalója.

– Mikor váltál ilyen picsogóvá, Dante? – röhögött Lucifer. – Bérgyilkost béreltem a feleségedre, megölettem, és te még hajlandó lennél hagyni, hogy elsétáljak? Szégyen vagy erre a városra nézve.

Annyira sajnálom. Lucca szemébe nézve a szíve meghasadt érte. A férfi, aki ellopta a lelkét, volt a felelős az anyja lelkének ellopásáért.

Az érzés és a kötelék közöttük értelmet nyert.

Dante megfeszítette az állkapcsát, tett egy lépést előre, hangja még erőteljesebbé vált, ahogy megszólalt: – A lányt az emberedért, Luciano.

Lucifer Chloe vállaira tette a kezét, durván megszorította. – Mit akarsz vele? Ő semmit nem jelent számodra, és nem tartozik egyik Carusóhoz sem. – Megmozdította a kezét, ujját végigfuttatta a szeménél húzódó sebhelyen. – Rajta van a jelem. Hozzám, és csakis hozzám tartozik.

Az ördög érintése perzselte, de tekintete még mindig Luccáéba kapcsolódott, erőt lelt a kékeszöld szemekben, amik nem engedték el az övét.

– Az otthonomból, a védelmem alól, a fiamtól vetted el. – Dante szünetet tartott, jégkék szemei még hidegebbek lettek. – Ő Luccához tartozik.

Kúszó félelem sugárzott Luciano embereiről, amint meghallották Lucca nevét. Mindannyian tettek egy lépést hátra a lánytól, nem akartak a közelében lenni. Csak Lucifer és az ikrek nem mozdultak.

– Nem! Ő az enyém! – kiáltotta Lucifer.

– Chloe az enyém – mély, halálos hang töltötte meg a teret, eljutva minden élőlény fülébe, míg vérük megfagyott, újra és újra suttogott az elméjükben. – Add át nekem most, vagy kiloccsantom a kibaszott agyát. – A férfi fejéhez nyomta a csövet, miközben az mozdulatlanul térdelt.

– Nem maradt sok belőle. Jobb neki halva. – Lucifer nevetett. – Többé nincs haszna számomra, ha nem tudja lefogni becses testé…

Durr.

Lucca meghúzta a ravaszt, és test a padlóra zuhant.

Tartsd rajtam a szemed, súgta a tekintete, mikor megugrott a zajtól.

– Öljétek meg őket! – rendelkezett Lucifer.

A terem elcsendesedett. Lucifer emberei egymásra néztek, próbálták eldönteni, mit tegyenek.

– Mit csináltok? Öljétek meg őket! – kiáltott Lucifer ismét tébolyodottan, elvette a kezét Chloéról, elhátrált és körbenézett az emberein. Mikor ezt tette, az ikrek közelebb léptek a lányhoz.

Lucifer fia, aki elől állt, még nem mozdult. Tekintetét egyszerűen Dantén tartotta. De most végre Luccára nézett.

– A tiéd?

– Az enyém – mondta Lucca bizonyossággal.

– Állj félre, Dominic. Hadd intézzük el azokat, akik felelősséggel tartoznak a bűneikért, és senki másnak nem kell meghalnia – Dante szünetet tartott – ma.

– AZT MONDTAM, ÖLJÉTEK MEG ŐKET! – Lucifer kezdett megháborodni.

Chloe mellkasa emelkedett és süllyedt, míg minden más Luciano várta, mit tesz Dominic.

Dominic oldalra lépett és lassan letette a fegyverét. Mintha kiszívták volna a levegőt a helyiségből. Ezután mindenki követte; eldobták a fegyvereiket és félreálltak. Gyakorlatilag érzékelhetted az hatalomváltást Luciferről Dominicra, apáról fiára. Ekkor, a szobából kiszívott levegő egy huss kíséretében visszatért, és már másmilyen volt.

A döbbent és tébolyodott Lucifer a késéért nyúlt, mielőtt egyenesen Chloe felé vette az irányt. Az ikrek azonnal megragadták a férfit és hátrahúzták, el tőle.

Ekkor végre megértette. Védelmeztek… egész idő alatt.

Lucca ekkor tett egy lépést felé, ő volt az egyetlen, aki mozgott, ahogy a férfi megindult felé. A Carusók mögötte követték minden lépését.

Ahogy a Mumus kékeszöld tekintete közelebb ért hozzá, próbált kijutni a kötelékéből, könnyek potyogtak a szeméből.

Mikor a férfi előhúzta a kését, nem mozdult egy centit sem. Még a pillantása sem mozdult az övéről, miközben az arcához közelítette a pengét és levágta a fejére kötött anyagot és hagyta, hogy a földre hulljon. Ezután a Mumus térdre ereszkedett előtte és elvágta a bokájára csavart kötelet.

A szíve kiszakadt a mellkasából, a könnyei még mindig hulltak, mikor Lucca végül óvatosan levágta a véres kötelet, ami összekötötte a csuklóit.

A másodperc tört része volt csupán, mégis úgy tűnt mintha megállna az idő. Egy pillanat, mely oly erős volt, mikor egymás szemébe néztek, mint két egyenlő mégis olthatatlan energia találkozása. Csak ők ketten tudták, hogy mi fog történni, mi jár egymás fejében és hogy hogyan éreznek. Olyan Erő volt ez, mely e világon is túlmutatott.

Mikor az idő folytatódott, Chloe, aki egyszer elfutott volna megrettenve az előtte álló veszélyes lénytől, széttárta a karjait és a Mumus ölelésébe vetette magát, aki előtte térdelt.

Gyönyörű volt.

– Megmentettél. – Sírni kezdett a férfi mellkasába fúrva a fejét.

– Megígértem, hogy megmentelek, kedvesem. – Lucca szorosan magához szorította. – Mindig meg foglak menteni.

Az ölébe kapva felállt, miközben a lány belé kapaszkodott, szemét csukva tartotta, arcát a nyakához préselte, ahogy a küzdést és kiabálást helyettesítette a rettegéssel átitatott egyesülésük szépsége.

Sohasem látta a pillanatot, mikor Sal szimpla rámutatással döntött riadt férfiak sorsáról.

Sohasem látta a valódi, igazi szívfájdalmat Amo arcán, mikor végig kellett néznie, ahogy Lucca elhalad mellette, azt a lányt cipelve, akit szeretett.

Sohasem látta Lucca ijesztő arckifejezését, amit Amo felé mutatott, megígérve, hogy beváltja a fenyegetését.

Chloe sohasem látta, hogy az a pillanat, amikor megmentették volt az a pillanat, mikor Luccát megmentették saját rémálmaitól.