Laurelin Paige & Sierra Simone - P*rnósztár

Prológus

Fordította: BaNaNa

Logan

Ismersz.

Gyerünk, tudom, hogy ismersz.

Talán tagadod. Talán kitörlöd az előzményeket a böngésződben. Talán felháborodsz, ha valaki pornóról beszél előtted. Sőt, talán azt kívánod, hogy bár ne ismernéd a nevemet, és hogy bár ne lenne az ágyad melletti fiókban síkosító vagy vibrátor.

Igen, tudok a fiókról.

De az igazság az, hogy ismersz. Tudod milyen érzés, amikor a kezemet egy női csípőre rakom, meg azt is tudod milyen a tekintetem, amikor felnézek egy nőre a két lába közül. Tudod milyen a farkam, a hosszúsága, a vastagsága. Ismered az aranybarna hajamat és a csillogó zöld szemeimet és ismered a hangokat, amiket kiadok, miközben elélvezek.

Mindenki ismeri Logan O’Toolt, a világ leghíresebb pornószínészét.

Legalábbis mindenki azt hiszi, hogy ismeri. Egy országban, ahol a világon a legmagasabb a pornófogyasztás, meglepően sokan gondolják úgy, hogy úgy élek, mint az a figura a Boogie Nightsból, akit Mark Wahlberg játszott, vagy mint Hugh Hefner, vagy mint a kettő furcsa keveréke. Hogy másból sem áll a napom, mint hogy szexelek, csillogok és beszedem a pénzt. Mintha egész nap egy Stúdió 54 szerű night club buborékban léteznék, selyemköntösben, arany fukszokkal megpakolva, ahol basznivaló szőkék követnek.

De ez nem így van.

Igen, nőket baszok pénzért és igen kibaszottul szeretem a munkámat. Ki ne szeretné? Jól elégítem ki a nőket és valamiért az emberek szeretnek nézni közben. A legszerencsésebb fickó vagyok a világon, ha úgy nézzük. De nem vagyok kokain-hegyekkel körülvéve és nem vesznek körül kívánós nők, csak arra várva, hogy megbasszam őket. És nem vagyok kitömve pénzzel sem — köszi illegális letöltések és amatőr pornó.

Az igazság az, hogy hét napból hetet dolgozom, kevés profitért, rengeteg emberrel, akik közül sokan nem egyszerűek, de intelligensek, néha sebzettek és néha szórakoztatóak.

Az igazság az hogy kimondhatatlanul szeretem ezt a világot és szeretek baszni, még akkor is ha néha többet kívánok, valami nagyobbat, igazit és mélyet.

Az igazság az, hogy pornószínésznek lenni néha nagyon jó, de néha kurvára szar, néha csak unalmas, de néha olyan varázslatos, hogy sírni szeretnék. De az anyagi gondok, az iparági szenvedés és a kormányzat azon szándéka ellenére, hogy mindenképpen tönkretegyen minket, szóval mindezek ellenére imádom a munkám. Szeretek Logan O’Tool, pornószínész lenni és ezt fogom csinálni, ameddig a farkam be nem kékül, akármi történjen is.

Szóval hajrá, ismételgesd, hogy nem ismersz, de az igazság az, hogy én nem megyek sehova.

1. fejezet

Logan

A világítás teljesen rossz.

Általában nem izgatna. Nem lehet könnyen felidegesíteni, pláne nem a stúdióban, főleg nem egy olyan napon mint ez, mikor két elképesztő nőt fogok megbaszni.

A bibi az, hogy ez az én stúdióm. És az elképesztő nők a barátaim, akiknek fizetek, hogy itt legyenek. De még így is, lehetnének máshol, csinálhatnának mást, és valószínűleg sokkal jobban keresnének, de  mégis itt vesztegetik az idejüket. Ami azt jelenti, hogy most mint rendezőnek és barátnak is nagy a felelősségem.

Azt akarom, hogy a jelenet jól nézzen ki.

Ne érts félre, a beállítás eleve jól néz ki, mert a házamban forgatunk, és a házam kibaszottul szép. Magasan a hegyekben, sok ablakkal és még nagyobb szabad térrel. Ez volt az első dolog, amit vettem, miután elkezdtem rendes pénzt keresni, és lehet, hogy vehetnék valami jobbat Bel-Airben vagy Montana északi részén, de itt maradtam. Szeretem Laurel Canyont és ezt a házat is. De most olyan erős a fény, mintha Isten maga ragyogna a kertben és ettől minden túlvilágított és túlexponált, sugárzó és tiszta, mintha egy keresztény társkereső hirdetés lenne.

Itt ma nincsenek szingli keresztények, bár magamban elvigyorodom a kis viccen, aztán Tannerre nézek, az én huszonnégy éves kamera géniuszomra, akit valahogy rávettem, hogy nekem dolgozzon.

– Hogy mutat?

Tanner vállat von, de nem néz fel a kamerából, és a beállításokkal játszadozik. A kamera befogta Gingert és Lexit, még mindketten fehérneműben, és mindketten a telefonjukat bámulják, unatkozva, mintha csak a postán állnának sorban — mármint ha nem nézzük, hogy átlátszó melltartóban vannak, és a nyakukon már látszanak a kiszívott foltok.

– Javíthatunk rajta a végén. – Mondta Tanner, még mindig a lányokat figyelve. – De ebben a pillanatban olyan a hangulata, mintha egy mosópor reklám lenne.

Fél pillanatra a szám szélét rágtam. Az üzlet lényege a gyorsaság és a minőség, főleg, hogy mennyi idő alatt tudsz minőséget gyártani. Ami gyakran azt is jelenti, hogy feláldozod a minőséget. Legtöbb rendező egy másodpercig sem gondolkodna a világításon — tulajdonképpen van hagyománya az erősen megvilágított jeleneteknek. Az eredetileg olcsóság és a felszerelés hiányában kialakult látvány a végén ágazati ismertetőjel lett. Hiszen ki az istent érdekel, milyen a jelenet hangulata? A hangulat mindig a baszás. Ha ki tudod rá verni, meg is van a lényeg.

De nekem nem ez volt a szándékom, amikor O’Toole Filmeket indítottam. Én a filmjeimet a magas minőségű, jól szituált pároknak való vanília cuccok és a durva, kemény pornó közé pozicionáltam. És a kettő között van hely, igaz? Egy hely a romlott pornófüggőknek, akiknek véletlenül van ízlésük?

Hoztam egy gyors döntést.

– A csókolózást fejezzük be itt. Aztán mindkettőjüket átviszem a hálószobámba. Ott az ablakok északra néznek, talán a fény nem lesz ilyen…

– Hetvenes évekbeli? – fejezi be Tanner helyettem.

– Azt akartam mondani, hogy agresszív.

– Aha.

Mély lélegzetet vettem, és a csajok felé fordultam.

– Szóval arra gondoltam, hogy miután készen vagyunk a csókolózással — a jelenet, ahol ti ketten csókoljátok meg egymást — átmegyünk a hálóba.

– A hajunknál fogva kéne vonszolnod minket – adta az ötletet Ginger, felnézve a telefonjából, és vállam fölött a hálószoba ajtajára bámult, mintha csak elképzelné a jelenetet. – Nagyon szexi lenne.

– Igazán szexi – visszhangozza Lexi, fel sem emelve pillantását az Instagramról.

Így megy ebben a bizniszben. Úgy egy órán belül, mind a kettőt seggbe baszom, de ebben a pillanatban egyik sem néz a szemembe. Nem mintha szégyellnének itt lenni. Csak nem is létezem számukra, hacsak nem baszunk.

Ami eléggé depis szitu.

És fejbe verném magam a gondolatért. Arra készülök, hogy meghúzzak két nőt, akikkel szeretek kúrni, és még pénzt is keresünk vele. Mióta agyalok minden hülyeségen?

Raven. Raven óta.

A mai egy jó nap. És józan. Úgyhogy nem hagyom, hogy Raven megfertőzze a gondolataimat, inkább Lexi seggének domborulatára figyelek, ahogy lányos csípőjébe olvad, ahogy selymes szőke haja arra csábít, hogy öklömre csavarjam, és megrántsam.

Tanner jelzi, hogy készen van, és a kanapé felé vesszük az irányt. A telefonok eltűnnek, Ginger megigazítja a harisnyáját és újra csókolózunk, ami az egyik kedvenc részem minden filmben. Oké, minden rész a kedvencem, de ez a legtutibb. Ginger vöröshajú, tetovált és olyan tapasztalt a szakmában mint én, most négykézláb mászik felém, mellei majdhogynem kiugranak a melltartóból, csinos, sminkelt arckifejezése meggyőző. Lexi, kicsi és karcsú, a másik oldalamhoz préseli magát, és még nadrágomban lévő farkammal játszik, teljes hosszában simogatja, miközben én türelmetlenül magamhoz rántom Gingert.

– Gyere ide – morgom, felvillanyoz a kis nyikkanás, amivel az ölembe érkezik. Ginger harcedzett profi, úgyhogy személyes célom, hogy őszinte reakciókat csikarjak ki belőle, hacsak lehet. Szeretem az őszintét. Szeretem nyersen.

Szeretem, ha igazi.

Lexi szemrebbenés nélkül vált Ginger seggére, félrehúzza bugyiját és rácsap, úgy, hogy Tanner második kamerája a kanapé másik oldalán pont jó szögben veszi. Tanner továbbra is annál a kameránál van, amelyik oldalról veszi a jelenetet, úgyhogy szöget tud változtatni vagy közelíteni, ha szükség van rá; utólag majd összevágjuk a két kamera felvételét, hogy a maximumot tudjuk kihozni a jelenetből. De pont azért dolgozom Tannerrel, mert ha jelenetben vagyok, nem kell ezen járatnom az agyam — megmondom neki, hogy mit akarok, és mindent leegyeztetünk előre. Amint megvan, ketten majd megszerkesztjük, de ebben a pillanatban arra tudok koncentrálni, amire koncentrálni akarok, vagyis Ginger szájának ízére.

Az övére tapasztom a számat, és az stílusosan fahéjas rágó ízű. Még csókolózunk pár másodpercet, mielőtt egyik kezemmel megtartom a nyakát hátulról és arcát az enyémhez tapasztva ajkammal kettéválasztom ajkait és a szájába nyalok. Próbál elhúzódni, mivel, ahogy sok más lány is, a színpadi csókot kedveli. De én nem. Elmélyítem a csókot, nyelvemmel nyelvét simogatom, utána fogaimmal meghúzom alsóajkát. Csendes hangot ad ki,- nem jövök rá, hogy helyeslően vagy nem- de folytatom. Ahogy a játék előtt megbeszéltük, ha érzelmileg vagy fizikailag kényelmetlenné válik neki a helyzet, diszkréten megérinti a karom külsejét, és én azonnal leállok, de addig ő az enyém.

Nincs érintés, nincs kegyelem.

Mikor Ginger már liheg, Lexi felé fordulok. Rögtön el is döntöm, hogy millió másik alkalomra lefoglalom még, amint végeztünk ma, mert nem fél a nyelves csóktól, csöppet sem, és mikor lefelé toltam a kezem, hogy a puncijával játsszak, már teljesen elázott.

– Ez már tetszik. – Morogtam a szájába. Hozzádörgölőzik a kezemhez és én rávigyorgok – Szeretnél valamit?

– Azt akarom, hogy bassz meg. – duruzsolja.

A hangja professzionálisan kiegyensúlyozott, és az ujjbegyemmel a csiklóján apró köröket írva késztetem nyögésre.

– Nem hiszek neked. – Adom tudtára halkan, és a seggére paskolok. A meglepetés igazi szusszanást csal ki belőle.

– Jobban teszed, ha meggyőzöl, másképpen egyáltalán nem baszlak meg. – folytatom – Vagy nem engedlek elélvezni. Hogy tetszik?

Pislog, és ahogy újra csiklóját simogatom, ezúttal már komolyan, ajkai  szétválnak. Nyöszörög, és nedvei beborítják kezemet.

– Kérlek. – suttogja. 

És már itt is vagyunk, ez a kedvenc részem, az egész jelenet most kezd valóssá válni, mikor a teste azt mondja, igen, igen, igen, meg akarod kúrni, és az egész hirtelen több lesz, mint a pénz vagy a film. Már arról szól, hogy szüntessem meg a tüzet, amit gerjesztettem. (Szeretem, ha a csajaim boldogan távoznak. Jó üzlet, és teljesen függő vagyok az érzéstől, amikor egy lány elélvez a farkamon.)

Adok egy utolsó, hosszú csókot Lexinek, aztán összeillesztem a két csaj száját. Csókolózni kezdenek, Ginger az erekciómhoz dörgöli magát, Lexi Ginger melleit markolássza, és amint lenézek, látom, hogy Ginger nedves foltot hagy a farmerom elején.

– Igen, – nyögök – kibaszottul igen.

Falják, harapdálják egymás száját, Ginger veszi át az irányítást, Lexi nyaka mögé teszi tenyerét és elkezdi csókolgatni a nyakát, aztán visszatér a szájához. Egy pillanatra meglátom a rózsaszín nyelveket és fehér fogakat, a farkam nagyon jól mutatna az arcuk között, az ajkak és nyelvek között csúszkálva. Látom, ahogy az egyik lány szájába csúszik, aztán a másikéba, és Istenem, ha Ginger nem hagyja abba a lovaglást felettem, most rögtön átfordítom és seggbe dugom.

A kép újabbat hív elő — igazából egy emléket — egy másik hely, és két másik csaj képét. Leküzdöm, félreteszem, mert ez Raven-emlék... — kivéve, hogy nem igazán, mert bár Raven ott volt, a másik lány, akire gondolni akarok, a másik lányra hokiztam titokban az utóbbi három évben.

Devi Dare, akire Logan O’Toole akkor gondol, ha saját magának veri ki.

A szemem sarkából meglátom, hogy Tanner felemeli az ujját, ez a jelünk, hogy elég volt az előjátékból és ideje továbblépni. Nem igazán akarok leállni, amikor a két csaj még mindig felettem smárol és dörgölőzik, mialatt Devi jár az eszemben, meg az ő kerek segge…

Halk mordulással Ginger élénkvörös hajába túrom egyik kezemet, a másikat Lexi selymes szőke fürtjeibe, felállok, négykézlábra nyomom őket, és úgy másznak utánam a kis kokettek.

Elengedem a hajukat, és a hálószobámba hátrálok, olyan lassan, hogy Tanner velem tud hátrálni, és a lányok térde sem kékül meg, ahogy a keményfa padlón araszolnak.

Egyik lány sem izgul fel ettől a nyílt behódolástól, de nem számít, mert olyan jól tettetik a kamera előtt, lágyan ringatják a csípőjüket és rebegtetik szempillájukat, ahogy a hálószobám felé kúsznak. És azért sem számít, mert egy ideje (három hónapja) próbálok távol maradni a kemény megalázkodást bemutató jelenetektől, egy sor indokom van rá (Raven, Raven, Raven), és játékos, hamis dominancia pontosan az a könnyed, egyszerű munka, amivel elfoglalom magam mostanában.

– Oké, ez jó. Adjatok nekem tizenöt percet, hogy megcsináljam a beállításokat. – Tanner nem vár válaszra, és visszanyargal a nappaliba a felszereléséért. Bemegyek a hálómba, csak hogy biztos legyek benne, nem hagytam valami kínos szart elöl, és nem, csak ruhák vannak ott, egy nagy halom külső meghajtó és néhány számla hever, rendetlenül egy lefűzőben. A bevetett ágyon még szorosabbra igazítottam a takarót (minden reggel beágyazok, ahogy anyukám tanította) és majdnem rálépek egy kupac DVD tartóra, amik a földön hevernek. Felveszem a legfelső filmet.

Már eljutottam odáig, hogy majdnem eltudom olvasni Raven nevét, anélkül, hogy beleborzonganék. Raven Igazi Randijai egy egész estés film volt, amit kapcsolatunk elején forgattunk, mikor még csak pár hónapja jártunk. És bár általában elajándékozom a tiszteletpéldányokat, amiket a filmekben való részvételért kapok, de ezt megtartottam. Megfordítom a tartót, és a hátulját bámulom, ahol Raven a hátán fekszik, miközben a punciját nyalják. Egy mosolygó lány nyalja, négykézláb, egy nap-csókolta bőrű lány, hosszú, egyenes vörösesbarna hajjal.

Így is kemény vagyok, de a látvány, ahogy Devi Dare pucér seggét a magasba emeli megőrjíti az embert. Pláne, ha annak az embernek eszébe jut, milyen volt megérinteni, milyen volt abba a mosolygós szájába nyomni a farkát.

– Jól vagy? – kérdeztem mielőtt elkezdtünk forgatni, éppen mikor mind a hárman elhelyezkedtünk az ágyon.

– Ja – suttogta – Ez az első igazi jelenetem tudod, szóval…

– Nyugi?

Egy őszinte mosoly.

– Azt akartam mondani, hogy tedd emlékezetessé.

Emlékezetes volt, számomra legalábbis. Mind az emlékeimre, mind a DVD-re felvett jelenetre elégszer kivertem magamnak ahhoz, hogy minden elakadt lélegzetet, minden nyögést visszatudjak idézni. Még most is majdnem elélvezek, hacsak rágondolok.

Muszáj megbasznom valakit. Hol van Tanner a kamerákkal?

Az ágy alá rúgom a koszos alsónadrágokat és a fantasztikus DVD gyűjteményemet és visszamegyek a másik helyiségbe, ahol Tanner még mindig a felszerelést szedi szét és a lányok már újra a telefonjukon lógnak. Ginger nyilvánvalóan cici selfiket posztol a Twitterre, és Lexi kuncog valamin, amit olvas.

Beletörődök, hogy még sokára fogok kúrni, és megigazítom lüktető erekciómat, ahogy segítek Tannernek a kamerákat és a világítást cipelni.

– Mész Vida bulijára ma este? – kérdezte Tanner, miközben dolgoztunk. – Menned kéne, tudod. Kapcsolatokat építeni, meg a többi szarság.

– Nem gondolkodtam még rajta. – Hazudom. Egy csomót töprengtem már rajta. Vida Gines a pornó színtér nagyasszonya, korábban sztár volt, aztán producer, és a ma esti partin egy holland feminista pornó stúdió átvételét ünnepli. És ettől a parti nekem problémás. Ne érts félre, imádom a feminista pornót. Az eredetiség, az igazi nők, a valódi orgazmusok, és eléggé megszállottja vagyok annak, hogy mennyire kreatívak és újszerű látványt produkálnak a rendezőik. Ha hozzáteszem, hogy Devi Dare — az én erekció-varázslóm — csak lányoknak szánt, lány-lánnyal, mindkettőnek kielégítő cuccokat forgatott a Raven Igazi Randijai óta, nyilvánvaló, hogy minden egyes ilyen filmet meg is nézek.

Plusz Vida partija óriási lesz, és bár az O’Toole Filmstúdió nagyon jól ment, egyáltalán nem árt befolyásos managerekkel, forgalmazókkal és új tehetségekkel ismerkedni.

Nem, a baj a partival az, hogy a feminista pornósok, akik ott lesznek. És a művész pornósok, és az alternatív pornósok és a három típus metszéspontjában ott van…

Raven.

A gondolataim egy pillanatra megtorpannak, és a derítőlapra pislogok, amit éppen beállítottam. Tanner gondolatolvasó.

– Lehet, hogy nem lesz ott, tudod.

– Tudom – mondom védekezően, mintha csak az agyam nem éppen most fagyott volna le a millió szörnyű, csodálatos emléktől.

– És ha meg is jelenik, ideje, hogy megmutasd neki, hogy túl vagy… akármi is volt ez. Egyike vagy a legnagyobb neveknek a szakmában, ez a te játszótered is. Minden elől nem bújhatsz el örökre.

Húzom az időt a válasszal, a derítőlappal foglalkozok, sokkal tovább igazgatom, mint szükséges lenne. De amikor válaszolok, csak két szót mondok.

– Igazad van.

Tanner elégedett.

– Persze, hogy igazam van. Mindig igazam van. Ma reggel is igazam volt, hogy tacco legyen reggelire, és Vida bulijával kapcsolatban is igazam van. Odamész, mindenkit lenyűgözöl a mosolyoddal és a farkaddal, és Raven megbánja a napot, amikor elhagyott.

Tanner szájából olyan könnyűnek hangzott, egyértelműnek, és egy másodperc erejéig elképzelem, hogy venném filmre. A kezdő képsorokon Vida modern villája, jól kivilágítva, valami egyszerű, de figyelemfelkeltő részlettel. Én, nevetve és másokat nevettetve. Raven, egyedül, mogorván bámul egy pohár közepesen jó fehér borba. Lenne egy pillanat, — közelről vett, gondosan megválasztott — amikor elmegyek mellette, talán a teraszra tartok. És rám emelné a tekintetét, és csak híresen önfeledt magabiztosságomat látná, semmi mást. Nem látná az üres whiskys üvegeket vagy az éjszakát, amikor háromszor néztem meg a Goldfingert a klasszikus filmek mozijában, mert nem bírtam elviselni a gondolatot, hogy üres házba menjek haza. Nem, ő csak az igazi Logant látná, az új Logant. Logant, az ászt, aki mindenkit seggbe rúg (aztán rá is élvez azokra a seggekre).

Adrenalin száguld rajtam végig. Három hónapig csak a baszás, forgatás és vágás volt az életem. Csak azokkal a barátaimmal találkoztam, akik éppenséggel részt vettek a baszásban vagy a forgatásban. De ma este minden megváltozik. Ma este visszaveszem a régi életem.

– Hozd a lányokat. – mondom Tannernek vigyorogva, miközben kigombolom a farmerom – Készen vagyok.

Logan O’Toole végre visszatér az összetört szívűek földjéről.