2019. 02. 17.

Laurelin Paige & Sierra Simone - P*rnósztár

14. fejezet

Devi



Fordította: BaNaNa


A jelenet sokáig elhúzódik.
Lynne azt mondja túl szép volt, és nem bírta volna elviselni, ha le kell állítani. – Teljesen biztos vagyok benne, hogy ez a legjobb dolog, amit valaha láttam tőled – mondja, de a válla felett rápillantok Loganre, aki biztosan hallotta őt, és azon gondolkozom, hogy ő tudja-e, mint én, hogy ő az oka, amiért ilyen jól szerepeltem ma.
Nincs időm megtudni, mert késésben vagyok az új jelenetről, amit LaRue-val beszéltem meg, és alig van időm összeszedni a cuccaimat és megcsókolni Logant, mielőtt el kell indulnom.
Nem hosszú az út, és ahelyett, hogy kihasználnám ezt a kis időt arra, hogy felkészítsem magamat lelkileg az új jelenetre, inkább arról gondolkodok, akit most hagytam el. A tegnap estéről. Loganen gondolkodok, ahogy elmerült bennem, és azon, hogy több falat kellet volna húznom magam köré, hogy visszatartsam. Hogy nem tudom, miként fog kinézni a karrierem most, hogy ő megjelent az életemben. Tűnődök azon, hogyan fogok újra nélküle dolgozni.
Addig nem szedem össze a gondolataimat, míg le nem parkolok LaRue hegyekben bérelt háza előtt, és rájövök, hogy ez lesz az első heteró szexjelenetem nélküle. Férfi/nő jelenet Logan nélkül.
Oh, basszus.
Komolyan, oh, basszus.
Bolond vagyok. Sok jelenetet forgattam már Logan nélkül. Sokszor szexeltem, és nem Logannel. Most is meg tudom csinálni nélküle.
Kiszállok az autóból és a gyomrom dob egy hátast. Egy fél másodpercig azon tűnődöm, hogy tehetek-e úgy, mintha beteg lennék, de hamar elvetem ezt az ötletet. Ismered azt a mondást: „a shownak folytatódnia kell”? Biztos vagyok benne, hogy egy pornófilm rendezője találta ki. Miután ki lettek választva a szereplők és a szerződések alá lettek írva, szinte semmi sem tudja meggátolni, hogy felvegyék a jelenetet. Még az sem, ha a színésznek megvan, még az sem, ha kihányja a belét, még az sem, ha Montezuma Bosszúja[1] kerülgeti és anális jelenetet forgatnak – a műsor folytatódik. Túl sok pénz van benne, hogy el lehessen kaszálni; a csapatot és más szereplőket is ki kell fizetni. Túl drága, hogy lemondjanak róla egyetlen ember miatt.
Ránézek az órára. Még van pár percem, mielőtt bent kell lennem, így visszaülök az autóba és felhívom az ügynökömet. Egyenesen hangpostára kapcsol. Felnyögök, mikor meghallom, de a hangom ugyanolyan, mint máskor, mikor rámondom az üzenetem – Szia, itt Devi. Itt vagyok LaRue-nál és nem megy... – a hangom elhal.
Bárhogy próbálom elmagyarázni ugyanolyan szarul fog hangzani, pláne, hogy a hangpostára megy. Mitöbb, nem tudom, hogy mit is várok tőle. Beszéljen le róla? Juttassa eszembe a kötelességeimet? Mondja azt, hogy okés, ha lemondom? – Csak hívj fel. Kérlek. Minél hamarabb.
Bontom a vonalat és pár percig a képernyőt bámulom – négy percig, hogy pontos legyek – könyörögve, hogy csörögjön.
Nem csöng. Most már hivatalosan is kések, kezdek pánikolni. Mi van, ha nem tudok felizgulni? Mi van, ha igen? Ez megcsalásnak számít? Megcsalás ez egyáltalán, ha nem vagyok Logan számára hivatalosan semmi? Csak baratnő-féleség vagyok? Meg bírsz egyáltalán csalni egy pornószínészt?
Elárasztanak a kétségek s az aggodalom, és ez egyáltalán nem rám vall. Kiegyensúlyozott vagyok, a francba is. Nyugodt, menő, összeszedett. Profi vagyok.
Szóval szedd össze magad és viselkedj is úgy!
Mély levegőt veszek.
Egy profi felkötné a nadrágot, odamenne és leforgatná azt a jelenetet. Egyetlen egy jelenet. Két óra az életemből. El tudom képzelni, hogy a pasas Logan. El tudom hitetni, hogy ez a film is miatta van. Később nem kell több filmet elvállalnom, míg rá nem jövök, hát, mindenre.
Igaz. Igen. Meg tudom csinálni.
Még egy mély levegő, és kiszállok az autómból. Még három, és már az ajtó előtt állok. Az ajtón van egy jel, ami azt mondja surranjak be hamar, mert lehet, hogy forognak a kamerák. Elfordítom a kilincset és belépek.
És belefutok Ravenbe.
Kínos, mert olyan erővel rohanok bele, hogy az újrahasznosítható szatyor, amit teli ruhákkal cipelek kiborul és a bugyijaim szétszóródnak a padlón, rá Raven Jimmy Choo balerina cipőjére.
Igen, az a Raven. A Raven. Az egyedüli Raven. Logan Ravenje.
Soha nem beszélt róla, és nem vagyok biztos abban, hogy mi történt közöttük, de mindenki az iparban, épp, mint az azon kívüli emberek, tudták, hogy együtt vannak. IT pár voltak. Majdnem három évig ők csinálták az XBIZ „Páros pornót alkotunk” listáját, gyakran voltak a felnőtt magazinok címlapján. Ugyanabban a jótékonysági softball csapatban játszottak. Volt egy Instagram oldaluk Priornak, a Yorkie-juknak. Egymás kezét fogták, mikor Logan bejelentette, hogy a nők tisztelete mellett áll a pornóiparban. Mikor Logan megnyerte a legutolsó AVN[2] díját, meghitt kacsintással köszönte meg neki, ami azt sugallta, hogy egy egész titkos nyelv van közöttük.
Aztán egy nap, magyarázat nélkül, Logan neve eltűnt Prior oldaláról, és Raven egy homályos Facebook bejegyzést posztolt arról, hogy a költöztetőkkel kell foglalkoznia. A média egyből azt feltételezte, hogy szakítottak. Egyikük sem ismerte be vagy tagadta, de szemmel látható volt, hogy a szerelem-buborék kipukkant.
Nem mondhatom azt, hogy nem voltam boldog emiatt. És kíváncsi. De tiszteletben tartottam Logan magánéletét.
Most, látva őt rájövök, azzal, hogy soha nem kérdeztem őt róla, ugyanolyan felkészületlen vagyok a vele való találkozásra, mint erre a jelenetre. Ami köztem és Logan közt van valami új dolog, de biztos, hogy egy kapcsolat formáját vette fel. És még mindig semmit sem tudok az exéről.
Rá kellett volna kérdezzek.
El kellett volna mondania.
Figyelmen kívül hagyom a feszülő görcsöt a gyomromban. – Bocsánat – mondom, lehajolva és összeszedve az alsóneműmet, remélve, hogy tovább sétál, és kikerülhetjük az egész exbarátnő dolgot.
De ő inkább ezt mondja: – Devi – és nem meleg a hangja vagy meglepett, és nem is próbál elmenni, olyan, mintha várt volna rám.
– Raven. – Még mindig térdelve átnézek a válla felett és látom, hogy a csapat kezd berendezkedni a konyhában. A kamerák ki vannak kapcsolva, és a rendező, egyelőre legalábbis, nem tűnik nyugtalannak, hogy kezdjünk.
Visszadugom a cuccaimat a szatyorba és felállok, megadva Ravennek azt a figyelmet, amire vár. A rúzsát leszámítva, ami úgy tűnik, hogy most kente fel, a sminkje el van mosódva, a haja össze-vissza áll, és a nehéz parfümfelhő alatt elkapom az izzadság és szex szagát. Most fejezett be egy jelenetet. És még mindig baszhatóan néz ki. Biztos vagyok benne, hogy én nem így nézek ki egy jelenet után Kendivel.
Mindegy. – Ma is a Sinnerel forgattál? – kérdezem, próbálva udvarias lenni.
Raven feszes mosollyal bólint, piros rúzsa csak úgy ragyog világos, krémszínű bőrén. – Láttam a nevedet a szereplők között, és gondoltam itt maradok köszönni. Mennyi idő telt el? Három év, mióta együtt dolgoztunk?
Azonnal gyanakodni kezdek az igazi indítékai miatt, mert: a) ő a volt barátnő és b) amit ő mond az nem igaz. Jó pár filmet forgattunk együtt azóta, csak valahogy mindig elkerültük egymást a felvételeken. Talán nem szentel sok figyelmet az ilyen apróságoknak, de akkor most miért?
Hacsak nem Logan miatt.
Inkább nem javítom ki. – Három év telt el Raven Igazi Randijai óta. Hogy repül az idő, nem igaz?
– Hűha. – Végigpillant rajtam, éppolyan lekezelő pillantással, mint amennyire Logané volt teli éhes vággyal korábban. – Felnőttél azóta.
Csak három év telt el azóta. Nem harminc. De bólintok és elfogadom a szempontját, mintha csak bókolt volna. – Jah. Őrültség.
– Logan mondta, hogy együtt dolgoztok egy sorozaton.
Itt is van. Ő van itt, tudtára adva mindenkinek, hogy ő lesz az a férfi, aki miatt a lányok megbuknak a Bechdel-teszten[3].
Nos, most már tudom, hogy igazam volt – azért állt velem ma szóba, mert érdekli Logan.
Mi több, most már tudom, hogy beszéltek. Mostanában. Rólam. És fogalmam sincs ez mit jelent vagy hogyan érzem magam emiatt, azon kívül, hogy bizonytalan vagyok.
Tudom, hogy időre van szükségem, hogy feldolgozzam, de vigyázok, hogy ne hallatszódjon ki érzelem a hangomból. – Jah, igen.
– Hmm. – Nagyon szexisen és csábítóan adja ki a hangot, és most jövök rá miért is olyan nagy sztár. Mert Raven nemcsak szép – elragadó. Elbűvölő. És kifinomult.
És én mellette az a lány vagyok, aki a fehérneműjét egy Ralph’s szatyorban hordja.
– Miről is szól, amúgy? – Érdeklődik, ami azt jelenti, hogy Logan nem ment bele az apróságokba mikor beszéltek, és számtalan oka lehetett rá. De mikor elgondolkozok mik is lehetnek azok az okok, csak azok jutnak eszembe, amik felidegesítenek.
Az okaitól eltekintve, ha homályosan fogalmazott én a döntése mellett maradok. – Még mindig alakul igazából. Sokat improvizálunk. Valószínűleg mi se fogjuk tudni addig, ameddig nincs kész.
A háta mögött a rendező elkapja a pillantásomat. – Bocsáss meg, Raven, ha nem haragszol, muszáj…
Nem veszi a célzást. – Ha Tanner nincs veled a forgatáson magadhoz kellene venned egy EpiPent. Logannek sohasem jut eszébe, hogy vigye.
Pislogok. – EpiPen?
– Allergia miatt. Tudod hogyan kell használni, nem?
– Én... – nem tudtam, hogy Logan allergiás. És nem tudtam, hogy szüksége van egy EpiPen-re. Nem gondoltam, hogy nem mondja el ezt a súlyos orvosi problémáját.
Biztos vagyok benne, hogy Raven le tudja olvasni a tudatlanságot az arcomról, de próbálok higgadt maradni. – Meggyőződöm róla, hogy mindig lesz egy EpiPen a forgatáson – mondom. – Jó volt újra látni téged, de most máshol van rám szükség.
Elsuhanok mellette, de a következő szavai megállítanak. – Általában nem vállalsz heteró jeleneteket, nem igaz? Logan miatt vállaltad el? Ha azt reméled, hogy ezzel féltékennyé teszed...
Belevájom a körmeimet a Ralph’s zacskóba, ahogy a mellemhez ölelem. Mély levegő, mély levegő.
Visszafordulok hozzá és felemelem az államat. – Magam miatt vállaltam el.
De nem hangzok túl meggyőzően, mert én magam sem tudom miért vállaltam el ezt a melót, és jó esély van rá, hogy Logan miatt, és pont miatta nem akarom már ezt a filmet.
Raven felnevet, aztán gyorsan eltakarja a száját a kezével, mintha nem akart volna hangosan felnevetni. – Igazán édes vagy, Devi. – Újra végigpillant rajtam, de tekintete ezúttal együttérző, az a fajta pillantás, ami azt mondja: túl fiatal vagy, túl naiv, sokkal többet fogsz tudni, ahogy idősödsz.
Kétségbeesetten szeretném tudni azt, amit ő tud, és én nem, ugyanakkor nem akarok mindent megtudni. Mert az, hogy fiatal vagyok még nem feltétlenül jelenti azt, hogy tudatlan vagyok. De ez nem feltétlenül jelenti azt sem, hogy nem vagyok az, és a legrosszabb a koromban és a tapasztalatlanságomban, hogy nem fogom megtudni mi az igazság jelenleg.
Kibillenek az egyensúlyomból, és biztosra veszem, hogy ezt Raven is tudja.
Tesz egy lépést felém. – Adjak egy tanácsot? – Úgy hangzik, mint egy kérdés, de nem hagy időt a válaszra. – Logant nem érdekli kivel fekszel le. Igazából boldogabb mikor tudja, hogy más emberekkel baszol, mert akkor tudja, hogy te sem szólhatsz bele, ha ő is más nőkkel baszik. Egy jó tanács tőlem –– ő mindig megbasz másokat.
Mintha egy tőrt döftek volna belém. De ennek nincs logikája, mert nem mondott semmi újat. Természetes, hogy Logan megbasz másokat – ez a munkája.
De ő úgy mondja, mintha arra célozna, hogy a szabadidejében baszott volna más nőkkel. És talán meg is tette. De ezt nem tudhatom, amíg meg nem kérdezem Logant. És hirtelen fájdalmasan rám zúdul minden dolog, amit soha nem kérdeztem meg Logantől, dolgok róla és rólunk, dolgok, amiket talán nincs is jogom megkérdezni. Olyan dolgok, amikről nem vagyok biztos, hogy tudni akarom az igazságot.
Valaki a hátam mögül szól. – Te vagy Devi Dare?
– Én? – Megfordulok és látom, hogy a rendező és Bruce is bámulnak. – Igen.
– Muszáj mennem – mondja Raven és eltűnik, mielőtt elbúcsúzhatnék.
Amennyire nem akartam nézeteltérést vele, majdnem csalódott vagyok amiatt, hogy elment. Vagy inkább, csalódott vagyok, mert elment és én még mindig zaklatott vagyok.
– Öt percen belül filmezünk – mondja a rendező olyan hangon, mintha most akarná beindítani a kamerákat, de tudja, hogy nem vagyok készen. – Tudod mit veszel fel?
Hogy Raven elment, nincs semmi, ami visszatarthatna az ajtóban. Felé megyek. A térdeim gyengék, máson jár az agyam, s azt kívánom, bárcsak azokra a dolgokra koncentrálhatnék, amik nyugtalanítanak ahelyett, hogy ki kellene válasszam mit veszek fel, mielőtt pucér leszek.
De nem tudok.
Mikor a rendező mellé érek, felmutatom a Ralph’s zacskót. – Van pár választási lehetőségem.
Rá sem nézve a cuccaimra elhessegeti őket. – Nem kellenek. Már így is hosszúra nyúlt egyik-másik jelenet. Ennek lényegre törőnek kell lennie.
– Mire gondolsz? – ez a haver-tónus, amivel Bruce a rendezőhöz szól azonnal riadóztat.
Most először mióta ideértem, szétnézek a szobában. A csapat csak férfiakból áll. Középkorú fehér férfiakból, hogy pontos legyek. A rendező asszisztense egy szőke, rövid szoknyában. A szürke szakállú világosító fickó pólóján azt lehet olvasni, hogy „Nem szopja le magát”. A kamerás szemez a lányokkal, akik átöltöznek a másik helyiségben – a konyhában, ami egy összetákolt öltözőnek tűnik. Nincs ajtó, így mindenki látja a szereplőket átöltözni, ami nem lenne nagy durranás, mivel pornót forgatunk, de igazából az. Nekem az. Ez a helyszín egészen férfi klub – az a fajta helyszín, amit próbáltam elkerülni a hároméves pályafutásom alatt.
– Hagyjuk a ruhákat – mondja a rendező Bruce-nak. – Nincs idő a vetkőzésre. Bújtassuk bele egy köntösbe, talán takarít ebéd után, te bejössz és megbaszod az asztalon.
– Ohh, tetszik az ötlet – mondja Bruce, és kitágulnak a pupillái miközben stíröl.
– Debs, nézd meg a konyhaszekrényeket, hátha van valami tányér, amit felhasználhatunk.
– Hogy hangzik, Devi? – LaRue Hagen rakja rá a kezét a karomra, megijesztve a jelenlétével és az érintésével. Nem láttam idáig és nem voltam benne biztos, hogy itt lesz.
Örülök, hogy itt van – nemcsak egy ismerős arc, de ő az egyedüli, aki törődik a véleményemmel a tervezett változtatások iránt.
– Úgy hangzik – képtelenül, irreálisan, és nagyon férfi-centrikusan. A rendező asszisztense már rakja is ki a tányérokat, amik egyáltalán nem piszkosak – miért is mosnám őket el? Igen, tudom a pornónak nem kell értelmesnek lennie, de...
Pfuj.
De, ha kevesebb időt vesz igénybe így a jelenet, benne vagyok. – Rendben van. Köszönöm, hogy kérdezed. Van másik szoba is, ahol levetkőzhetnék? Egy szoba, amin van ajtó?
A rendező nem rejti el a szemforgatását, de LaRue nyugtatóan mosolyog.
– Természetesen. Miért nem használod az irodát? Úgy tudom, hogy van egy tükör a minibár felett. Késésben vagyunk, szóval gyorsan öltözz át és gyere vissza.
– Persze.
Besietek az irodába és becsukom az ajtót, amin nincs zár, de nincs időm ezen törni az agyamat. Csak egy percbe telik, hogy levetkőzzek és felvegyem a köntöst. Aztán még egybe, hogy összeszedjem magamat. A gondolataim szanaszét hevernek, de muszáj a munkámra koncentrálnom.
Belégzés, kilégzés, mondom magamnak a levegőre koncentrálva, ahogy megtölti a tüdőmet, majd elhagyja azt. Belégzés, kilégzés. Belégzés, kilégzés.
Fogadni mernék, hogy Raven tudja Logan igazi nevét.
A gondolat hirtelen jött és bénító, de mielőtt kiheverhetném, valaki kopog az ajtón.
Devi? – kérdezi LaRue a faajtón keresztül. – Mi készen állunk.
Én nem állok készen rájuk. Ebből semmire nem vagyok felkészülve.
Kinyitom az ajtót, majdnem bocsánatot kérek az időhúzás miatt, de mielőtt mondhatnék valamit LaRue már húz is a színhely felé. – Minden oké, Dev?
Nem hiszem, hogy igazából kíváncsi a válaszomra, de veszem az adást. Az ő pénze válik levegővé minden egyes perccel, mikor nem forog a film. Ő jófiú, és szerintem őszintén tudni akarja, hogy problémáim vannak.
Szóval elmondom neki. – Igazából – és ekkor LaRue telefonja elkezd vibrálni a zsebében.
– Bocsáss meg – mondja, és előhúzza, hogy a képernyőre nézzen. A fogadás gombra nyomva mondja: – Sajnálom, de ezt fel kell vegyem. Szia, Jerry! – A füléhez tartva a telefont LaRue átvágja magát a konyhában álló pucér nőkön és kilép a hátsó verandára, visszacsúsztatva az ajtót a háta mögött.
Most, hogy a főnöke elment, a rendező, aki be sem mutatta magát, tolakodóbbá válik. – Oké, Devi baby. Dobd le a köntöst, légyszíves, hogy be tudjuk állítani a fényeket. Debs próbált beállni helyetted, de a te bőrszíned sötétebb, mint az övé.
Nem rasszista megjegyzés, de faszkalapnak hangzik, ahogy kimondja. Valószínűleg azért, mert egy szuszra mondott el mindent. Igen, jól érzem magamat pucéran, de a rendezők, akikkel együtt dolgozom rendszerint tiszteletben tartják, hogy egy érző lény vagyok, nem csak egy test. Ők udvariasak és gondoskodóak, tudva, hogy biztonságban kell éreznem magamat a forgatáson.
Talán ilyen a mainstream pornó. Talán tényleg olyan naiv vagyok, mint Raven mondta.
És a gondolat a tapasztalt Ravenről rávesz, hogy kibontsam a köntösömet és hagyjam lecsúszni.
– Szép – mondja a rendező egy kacsintással. Folyamatosan beszél velem, miközben a szakállas fickó állítgatja a fényeket. – Mikor a kamera elkezd forogni, épp ezeket a tányérokat szeded össze. Bruce a hátad mögé fog jönni és leveszi rólad a köntöst. A tányérok műanyagból vannak, szóval nincs baj, ha leejted őket. Bruce és én átbeszéltük a történetet, szóval engedd őt irányítani.
Ránézek Bruce-ra, aki engem bámul, miközben Debs pumpálja a farkát. Szóval kemény lesz, mire a jelenet elkezdődik. Ez azt jelenti, hogy neki nem kell majd idő, hogy felizguljon, és mivel túlestünk már a vetkőztetésen is, attól tartok, hogy az előjáték össze lesz vágva.
Ennek a gondolata kényelmetlenül érint. – Jobb szeretném én is tudni a sorrendet. Elmagyaráznád, kérlek?
A rendező kurtán megrázza a fejét. – Ha akartad volna tudni, itt lettél volna időben. Oké, mindenki, vágjunk bele.
Ahogy újra megkötöm a köntösömet, Bruce felhúzza a sliccét és ragadozó vigyort villant felém. – Húzd szorosabbra, szívem. Az nem fog megállítani.
És ekkor rájövök – nem tudom megtenni.
Nem tudom.
Nem tudom kikapcsolni a figyelmeztető csengőket a fejemben. Nem tudom elengedni ezt a szexista környezetet. Nem tudok úgy tenni, mintha biztonságban érezném maga ezen a forgatáson. És nem bírok lefeküdni Bruce Maddennel.
És még akkor is, ha Logan mindig másokkal baszik majd, még akkor is, ha nem tudom hogyan fogom ezt kezelni, tudom, hogy az ok jó részt, amiért nem tudok lefeküdni ezzel a barlanglakóval itt előttem, az Logan.
Szóval, mikor a rendező helyünkre szólít, megrázom a fejemet, és bocsánat nélkül elmegyek.



[1]mexikói látogatást követő hasmenés
[2] Adult Video News, pornós szaklap
[3] azt vizsgálja, hogy egy fikciós műben szerepel-e legalább két nő, akik a férfiakon kívül valami másról beszélgetnek.

5 megjegyzés:

hogolyo írta...

Köszönöm szépen!

Kissné Margó írta...

Köszönöm szépen! Sejtettem, hogy nem fog menni a forgatás!

Tar Edina írta...

Köszönöm! Örülök, hogy nem vállalta el!

Névtelen írta...

érdeklődnék várható a történet folytatása?

Keiko Inoue írta...

Természetesen, csak nincs kapacitásom egyszerre két könyvön dolgozni. Amint Lucca kész, ez is folytatódni fog :)