Sarah Brianne - Made Men 4. - Lucca

40. fejezet

Halál követi

Fordította: Keiko

Mikor a kijelző elsötétült, Luccának minden erejére szüksége volt, hogy a torkába feltörő epét lent tartsa. Nem volt gyenge gyomrú férfi. A legbetegebb szarságok közül tett párat, amit valaha láthattál. Ám az valami teljesen más volt, mikor a tehetetlen, ártatlan, fiatal Chloét kellett néznie, amint könyörög és kérlel, miközben élete hátralévő részére megbélyegzik.

A már amúgy is összezúzott szíve maradéka képes volt még apróbb darabokra törni, ahogy eddig soha nem érzett fájdalom hasított belé. Még egy olyan erős férfit is meg akart törni, mint ő, de nem hagyhatta – nem hagyta. Chloe átélte, és ő szemtanúja volt. Így most már átadhatta neki a teher egy részét, és megoszthatták egymás között.

Kihúzta a lemezt és elmorzsolta azt a kezében. Senki nem láthatja újra a tartalmát.

Az asztalán megcsörrenő telefon arra késztette, hogy az ismeretlen számra meredjen.

Sal jött be ekkor a laptopjával, értesült a hívásról és pontosan megmondta Luccának, ki volt a vonal másik végén.

A férfi felkapta a készüléket és várt, hogy Sal jelezzen.

Sal bólintott.

Lucca nyugodtan rányomott a zöld gombra és a füléhez tette a telefont.

– Helló, Lucca. Van valami nálam, ami a tiéd – gúnyolódott Lucifer.

Mély morgás szökött ki Lucca torkából. – Ha bántottad, kibaszottul megöllek, téged és mindenkit, aki a Luciano nevet viseli.

– Bántani? Szükségem van rá. Csak idő kérdése volt, hogy utánam gyere. Ezt mindketten tudjuk.

Igen, tudta.

– Ne aggódj; nem fogom bántani…, – Lucifer szünetet tartott, hangja büszkévé vált – ahogy anyáddal tettem.

A sötétség nőtt benne, vigyorgott a közeledő dolgokon.

– Csak erre vártam.

Lucca szavaira a vonal másik vége hátborzongatóan elnémult, mielőtt kattant, befejezve a hívást.

Lucifer épp megpecsételte a sorsát. Az egyetlen ok, amiért Lucca eddig életben tartotta, hogy bizonyítsa, köze volt az anyja halálához.

Felállt, nem volt vesztegetni való ideje. – Menj, hozd a kutyát.

– Hova mész? – kérdezte Sal, ahogy felállt.

Hangja sötét és halálos volt, mikor válaszolt: – Felfegyverkezni.

Most már volt oka a háborúra.

* * *

Kinyitotta az ajtót a kaszinóhotel legfelső emeletén, nem várt, hogy behívják.

Dante épp egy teli pohár sötét folyadékot emelt az ajkához, de megállt abban a pillanatban, hogy meglátta a fiát belépni az irodájába. Hideg, jégkék szeme még hidegebbé vált, ahogy befogadta fia látványt, azonnal tudta, hogy semmi jó nem hagyja el Lucca száját.

A férfi hátrasimította frissen vágott haját, ami kiemelte megnyírt és megrövidített szakállát. Ezután megigazította teljesen fekete öltözetét, miközben vészjóslóan állt apja előtt. Gyakorlatilag szagolhattad a haragot és a vérszomjat, amit hullámokban ontott magából. Ritka és rémisztő látvány volt bárkinek is. A kép még a felnőtt férfiaknak is rémálmokat okozott.

Sohasem volt jó dolog Luccát öltönyben és nyakkendőben látni. Mikor a Mumus felöltötte fekete öltözékét, az mindig csak egy dolgot jelentett… Halál követte.

– Magyarázatot – követelte Dante.

– Bizonyítékot akartál, mielőtt háborút kezdesz… – Az ajtó újra kinyílt, és Sal behozott egy megkötözött és vak férfit. – Itt van.

Az eltorzult és megkínzott férfit látni megint csak olyasmi volt, amit sokan nem ismertek. Lucca mesterművei műalkotások voltak, és ő valódi művész volt.

Hátradőlve a székében Dante mosolygott. – Ez az a férfi, aki betört Nero lakásába és megpróbált Mariához férkőzni?

– Igen, de nem Maria miatt volt ott.

Egy szemöldök megemelkedett. – Akkor ki miatt?

Lucca lepillantott hallgatag, alultáplált kutyájára. – Chloe Masters.

– Nero barátnőjének ijedős kis barátja?

Lucca ismét megigazította az öltönyét, ezek a szavak felidegesítették. – Nem beszélhetsz így róla.

Dante ekkor már értette. – Ez kurvára nem komoly – gúnyolódott.

– Kurvára komoly vagyok. – A szavak mély morgásként törtek elő.

– Gyakorlatilag még gyerek, Lucca. – Apja dühös lett, elég volt a fia szemébe néznie, hogy tudja, mennyire komolyan érez a lány iránt. Dante zavart volt, ami felmérgesítette. Lucca nem nyilvánította ki az érzelmeit a családja iránt, eltekintve egy lánytól. – Azt várod tőle, hogy melletted álljon és kezelje az életet, amit irányítasz? Sérült és gyenge.

– Megmondtam, hogy ne beszélj így róla. Legközelebb meggyőződöm róla, hogy ezek legyenek az utolsók – figyelmeztette utoljára. – Se nem sérült, se nem gyenge, és megtanul mellettem állni.

A főnök megrázta a fejét, nyilvánvalóvá téve, hogy soha nem adná áldását. – Elfelejtesz valamit…

– Mit, hogy nem olasz? – Lucca mosolygott. – Egy szabály, aminek vége, ha átveszem a helyed.

– Mi a faszt mondtál? – Dante jeges tekintete acélos keménységgel fúródott az övébe.

– Hallottad. Kezdünk belefáradni, hogy vér szerint válasszunk nőt.

– Azt hiszed kibaszott hülye vagyok? – fújtatott Dante. – Tudomásom van erről, de a magas rangú tagoknak ebben a családban muszáj tisztavérű olasznak lenniük. Neked, leginkább.

– Erre most nincs időnk – morgott Lucca. Már így is elég időt elpazarolt.

Gyorsan beavatta apját, elmondta neki, hogy Lucifer volt az, aki megbélyegezte Chloét, hogy ő a házban tartotta a lányt és vigyázott rá, hogy Drago elesett érte, és hogy Lucifer miképp tartja most fogva.

Dante hallgatta a történetet, ráébredt, mennyire belekeveredett a fia, és mindezt egy lányért.

– Az embereim nem fognak háborúzni ebben a pillanatban valami lány miatt, nem, amikor még csak azt sem tudjuk, Drago életben van-e vagy sem! – Megemelte a hangját és rácsapott az asztalra, mielőtt megfékezte a haragját. – Még ha azt is mondanám nekik, akkor is évek óta békében állunk. Ezt és az életüket nem fogják kockáztatni. Bosszút állnának rajtunk.

Lucca megrúgta a lábánál lévő vak férfit. – Mondd el neki, miért bélyegezte meg.

– Aaaa zsebbééében akarta tttudni Maxwelllt, hoooogy információval lássa el rrrrólad vvvagy bbbármiről, amivel leírhhhat.

A Dantéban fortyogó düh Luccáról Luciferre irányult.

Lucca maga folytatta a magyarázatot: – Az egyetlen ok, amiért nem jutott el hozzád, mert Sal túljárt az eszén, Drago pedig gátolta az elmúlt években. Csak soha nem tudtuk, hogy Lucifer volt akkor. Hogy meggyanúsítsuk, szükségünk volt bizonyítékra.

– Bassza meg. – Dante belehúzott az italába, próbálta lenyugtatni magát. – Óvatosan kell gondolkodnunk, és még óvatosabban terveznünk. Nem indítom háborúzni az embereimet ebben a pillanatban, nem érte. Ez az ár, amit azért fizetsz, hogy Drago és a Család fölé helyezted őt.

Gondoltam, hogy ezt mondja.

Pontosan emiatt volt szüksége az utolsó darabkára, ezért kellett várnia és körültekintően terveznie, épp, ahogy az apja mondta. Máskülönben még küszöbönállóbbá tette volna Lucifer halálát.

Kísértő hangja utasítást adott: – Sal…

Sal megnyomott egy gombot a telefonján.

– Ne aggódj, nem fogom bántani… ahogy anyáddal tettem.

Dante előredőlt, ahogy felállt, jéghideg tekintete megtorlást ígért. – A Caruso család háborúba megy. Most.