2022. 03. 11.

Sarah Brianne - Made Men 5. - Angel

19. fejezet

Egyszer megmutathatom, édesem


Fordította: Keiko

A lányok mind úgy döntöttek, hogy ma az ebédlőben esznek, tekintve, hogy pizza nap volt. Még Maria is ejtette a salátáját, hogy egyen egy szeletet.

– Mi történt vele? – kérdezte Elle szemmel tartva Angelt, aki néhány asztallal arrébb ült. A lány nyilvánvalóan nem volt képben.
– Összeverték – mondta Adalyn egyszerűen, nem volt benne biztos, hogy ennél több információt adhat-e. Mindannyian Carusók voltak, és a maffiahercegnő is ott ült az asztalnál.
Elle letette a pizzáját; a lány, aki nem akart a közelében lenni, mert a barátnőjét foglyul ejtették a Lucianók, szinte aggódni látszott. – Ki tette ezt vele?
Csak akkor válik ellenállhatatlanná, ha megsérül vagy ilyesmi?
Nem tudván, mit mondjon neki, Adalyn megpróbálta kikerülni. – Öhm… Én nem…
– Carusók – mondta Maria, és ledobta a pizzát. Szinte váratlanul érte, ahogy mondta. Ahhoz képest, hogy a lány igazán nem kedvelte a férfit, és erős gyökerekkel kötődött a családhoz, amit annyira szeretett, egy kis megvetés volt a hangjában, amikor kimondta a családnevet.
Elle megdöbbentnek tűnt. – Tényleg? Kik?
Mariára pillantva Adalyn azon tűnődött, vajon tudja-e. Amikor az azonban nem válaszolt, egyszerűen megvonta a vállát, nem akarta kimondani Joey nevét. – Még nem tudom.
– Vajon Nero tudja? – Elle pillantása nem mozdult a férfiról.
– Én is meg fogom kérdezni Vincentet – egyezett bele Lake, aki szintén rá meredt.
Az isten szerelmére, mi történik? Nekik már vannak szexi, dögös pasijaik! Különösen Elle-nek! Nero Lucca alig kevésbé dögös öccse! Ennek a családnak valami fura dolog van a vérében, mintha magától Istentől származnának. Most Angelre pillantott. Őt pedig a Sátán teremtette! Oké… talán egy nagyon, nagyon, nagyon jóképű Sátán, de akkor is! A francba, de dögös.
Lake-nek minden erejére szüksége volt, hogy elfordítsa a tekintetét. – Maria, volna egy kérdésem.
– Igen? – válaszolt a szőke, aki szintén Isten leszármazottja volt.
– Láttad Angel testvéreit, vagy más Lucianókat?
– Néhányat. Miért?
Lake nem vesztegette az időt, rögtön a lényegre tért. – Dögösek?
Adalyn azon kapta magát, hogy a széke szélére csúszik, és várja a következő szavakat Maria szájából. Még Elle is közelebb hajolt, mert az ő érdeklődését is felkeltette.
Haját a válla mögé vetve Maria a kezébe vette a pizzáját. – Nem.
– Mondtam. – Adalyn önelégülten mosolygott az összezúzott lelkű Lake-re, mielőtt nagyot harapott a pizzájából.
Ez a szar tündérmesének való.

* * *

A nap utolsó órájáról távozva Adalyn már nem tudta, mit érez Angel iránt. Kedvelte őt, aztán meg nem, főleg, amikor nem törődött vele, mint régen, amikor a büfében voltak. Csak akkor figyelt oda rá, amikor Lake körülötte volt.

Bunkó.

Útban a kocsihoz a tekintete megakadt a srácon, aki a gördeszkával próbált belerohanni, valamint néhány srácon, akik mögötte álltak, és aznap röhögve figyelték. Kellemetlen érzéseket keltettek benne és Lake-ben a pillantásaikkal.

– Ti lányok ma egyedül vagytok? – A gördeszkás közelebb lépett.
Angel mögéjük lépett és középen sétálva karját Adalyn köré tette mutatva nekik, hogy nincsenek egyedül.
A deszkás egy pillanatra megdöbbent, hogy újra látja, először nem ismerte fel. Aztán észrevette durva megjelenését. Továbbra is követte őket egy kis távolságból, a csoportjával a háta mögött.
– Kíváncsi voltam, mi történt veled. Tudhattam volna, hogy valaki a helyedre tett.
Angel továbbra is húzta magával a lányokat, és úgy tett, mintha nem is léteznének.
Amikor nem hagyták abba a követésüket, Adalyn kezdett dühös lenni.
– Húzzatok már el a picsába…
Angel magához húzva hallgattatta el a lányt.
Eléjük sétálva a gördeszkás megállt a sarkon, arra kényszerítve őket, hogy ők is hirtelen megálljanak. – Mit mondott a ribancod az előbb? – A férfi tekintete elárulta, hogy a lány felbosszantotta.
Tessék? A ribanca?
– Azt hiszem azt mondta, hogy menjetek a picsába – válaszolta Angel fenyegető hangon.
Miközben a deszkás barátai körbeállták őket, Angelhez lépett. – Ez nem volt okos dolog. Most értéktelennek tűnsz.
– Én kurvára jól meggondolnám, ha ezt akarod csinálni, kölyök, mert nekem nincs vesztenivalóm. Nem járok ide, és leszarom, ha nem tehetem be a lábam újra az egyetemre.
Néhány barátja hátrált, mert tudták, hogy igaza van. Diákok közönsége figyelte most már őket. Nem tudnák azt hazudni, hogy nem ők kezdték a verekedést.
A gördeszkás körülnézett, látta, hogy minden szem rá szegeződik, és mivel a hátvédjei nem akarództak maradni, vesztésre állt. – Vissza akarom kapni a deszkámat. – Vigyorgott, mielőtt tekintete Adalynra vándorolt, akit Angel még mindig átkarolt. – Mert nekem úgy tűnik, van mit veszítened.
Angel elvette a karját Adalyn válláról, majd odament hozzá, megmutatva a kölyöknek, hogy nem játszik már tovább, és hogy még sérülten is elég jól van hozzá, hogy most azonnal felvegye vele a harcot. – Erre gondoltál volna, mielőtt megpróbáltad elgázolni, köcsög.
Láthattad, hogy a deszkás egy másodpercig fontolgatja, hogy megüti őt, mielőtt megijedt és elsétált. – Akkor majd legközelebb.
– Imádkozz, hogy ne legyen – tanácsolta Angel halálos ígérettel.
Undorodva a történtek miatt, Adalyn megvárta, amíg az a fasz távozott, mielőtt elmondta volna a véleményét. – Micsoda seggfej.
– Mi a fene baja van? – értett egyet Lake.
– Soha többé ne szólj hozzá – rendelkezett Angel, mielőtt Lake-re nézett volna. – Egyikőtök se.
Lake könnyedén beleegyezett, bólintott, de Adalyn nem. Nem tetszett neki, hogy a férfi elhallgattatta, hogy megmondja a seggfejnek, menjen a picsába.
Nem akarta elfogadni a parancsát, így elsétált és visszament a kocsihoz, ahogyan azelőtt is próbálta, hogy a pöcsfej megállította volna őket. Ha akarom, megmondom neki, hogy húzzon a picsába.
Miután mindannyian elcsendesedtek a séta hátralevő részében, Lake beszállt az Escalade-be, amiben a többiek már ott ültek, míg Adalyn egyenesen az autó ajtajához ment. Angel azonban nem akarta kinyitni, megvárta, amíg az Escalade megállt, mielőtt végre megnyomta a távirányító gombját, amely kinyitotta az autó ajtaját.
Amint meghallotta, hogy a zárak kioldódnak, kinyitotta a kocsi ajtaját, és éppen be akart szállni, amikor egy kéz átkarolta a hasát, és erősen a helyén tartotta. Megdermedt, amikor a férfi végighúzta ujjait feszes bőrén, és karcsú testét a hátához szorította.
Lehajolt, és halkan a fülébe súgta: – Miért sétáltál el, édesem?
– M-mert én ebbe nem egyezem bele. – Istenem, nagyon remélte, hogy erős tud maradni, de úgy tűnt, hogy mindig hozzá idomul, amikor ilyen.
Angel egy gyors mozdulattal megfordította a lányt, és mosolyogva nézett döbbent, mégis izgatott arckifejezésére. Úgy tűnt, mintha csillogás lenne a szemében, ahogy gúnyolódott. – A barátnőd elég könnyen egyetértett velem.
Sietős válasza vigyorogva érkezett. – Ez azért van, mert vonzónak talál.
– Azt mondod, hogy te nem találsz vonzónak? – Egy ujját felfelé vitte a lány nyakán az álla hegyéig, így kényszerítette, hogy szembe nézzen vele, amikor válaszolt.
Nyelve egyet hazudott: – Nem.
– Mit mondtam a hazugságról, édesem? – Lenézett a lányra, túl jól ismerte őt.
– Nem hazudtam – mondta tehetetlenül. – Ma reggel úgy tűnt, hogy kedveled őt. Talán engem békén kellene hagynod és inkább őt bosszantanod.
– Nem tehetem, mert nem kedvelem őt. – Az ajkait az állkapcsa feletti bőrre vitte. – Én téged kedvellek.
Ne légy gyenge, Adalyn!
– Nos, én nem kedvellek.
Közelebb mozdult a lány ajkához, olyan közel volt ahhoz, hogy újra megcsókolja. – Biztos vagy benne?
– Mmhmm.
– Rendben, akkor. – Elhúzta az arcát az övétől, felegyenesedett és eltávolodott a lánytól.
Adalyn teste gyakorlatilag felkiáltott a fájdalomtól. – V-várj…
– Igen?
– Talán egy kicsit kedvellek – vallotta be halkan.
A férfi hangja egyre komolyabbá vált, nem akart engedni. – Akkor, ha kedvelsz, megígéred, hogy soha többé nem szólsz be neki.
– De megérdemli…
– Ennél sokkal többet érdemel – mondta Angel hevesen, és nem vette le szemét az övéről. – De ismerem az ilyen embereket, Adalyn. A haragodból táplálkoznak, Okot akarnak arra, hogy bántsanak téged. Azzal, hogy kiabálsz velük, megadod nekik ezt a lehetőséget. Láttad, hogy reagált, amikor mondtál valamit. Megtanultam, hogy ha figyelmen kívül hagyod őket, nem adsz nekik erre lehetőséget.
Visszaemlékezett, hogyan reagált Angel, nem mondott semmit, amíg ő nem szólt be, hogy menjenek a picsába, rájött, hogy talán igaza van. Az elméje nem örült neki, de a teste rohadtul akarta ezt a csókot.
– Rendben, megígérem.
Enyhe mosolyt eresztett, és lassan lehajtotta a fejét hozzá. A fogai közé fogta a lány alsó ajkát és finoman meghúzta, mielőtt elengedte volna.
Adalyn meg tudott volna halni abban a pillanatban, mert imádta azt az érzést, ahogy a férfi foglyul ejtette. Előre sejtve, hogy mi fog még jönni, összeszorította a combjait, ahogy a forróság hullámai végigfutottak alhasán.
– Jó. – Könnyedén megpaskolta a lány fenekét azzal a kezével, amelyik a hátán pihent. – Most pedig szállj be.
A lány álla majdnem a földön koppant, és visszatartott lélegzete egy szusszanással szabadult ki, amikor a férfi elhúzódott tőle. Sejthette volna, hogy ezt fogja tenni.
Úgy döntött, hogy ezt elrakja későbbre, és beszállt a kocsiba, némileg hálás volt, hogy a férfi nem csókolta meg úgy igazán. Mert Isten tudja, hogy megálltam volna-e.
Nézte, ahogy Angel beszáll és beindítja az autót; furcsa volt, hogy ma már-már játékos viselkedést látott tőle. A lány nem tudta megállni, hogy ne mosolyogjon szinte egész úton a házáig. El kellett ismernie, hogy a „kis játékuk” igazán szórakoztató volt.
– Mire gondoltál ma reggel, amikor azt mondtad Lake-nek, hogy nem tud?
Gyakorlatilag meg kellett ráznia a fejét, mire rájött, miről beszél. – Óh, azt akartuk tudni, hogy tudsz-e gördeszkázni, de mondtam neki, hogy nem tudsz.
– De, igazából tudok. – Nevetett, miközben leparkolta a kocsit, amint elérte a felhajtót.
Hát… a francba. Az arca kezdett élénk rózsaszínűvé válni, ahogy a kocsiajtóhoz nyúlt és kinyitotta. A gördeszkázó férfi látomásaival a lány rohadtul nem bízott magában a közelében.
Lassú mosoly tűnt fel az ajkain. – Egyszer megmutathatom, édesem.
TÁVOZZ, ADALYN!
Gyorsan kipattant a kocsiból és megállt, mielőtt megfordult volna, hogy elkövessen még egy utolsó hibát. – De azért nem motorozol, ugye?
– Nem, de tudom, hogyan kell. Régebben sokat motoroztam terepmotorral, de jó ideje nem…
Adalyn az ajtót becsapva az ég felé nézett. – Miért, Istenem, miért?

8 megjegyzés:

Judit írta...

Ez jólesett, köszönöm :)

Gina írta...

Köszönöm, imádom :)

Tóthné Rózsa írta...

Köszönöm 🥰

LadyB írta...

Juhèj, köszönöm! 😘

Dia írta...

Köszönöm!!! 😘

Zsizel írta...

Köszönöm szépen :)

Unknown írta...

Köszönöm szépen

Szani írta...

Köszönöm🥰