Sarah Brianne - Made Men 5. - Angel

35. fejezet

A rosszfiús álmok valóra válnak

Fordította: Szila

Adalyn szorosan fogta a kezét, és mosolyogva mentek az autóhoz.

– Neked is lesz téli szüneted, vagy Lucca beosztott dolgozni?

Tetovált kezével megszorította a lányét.

– Nem vagyok benne biztos. Még nem mondott semmit.

– Tessék? – Vincent megtorpant menet közben, aminek hatására Lake is megállt, aki a karja alatt sétált. – Nekem már mondta, hogy kaszinófelügyeletem van.

– Hmm… Biztos vagyok benne, hogy nekem még nem mondott semmit. – Angel ravasz mosolyt villantott.

A szépfiú egy pillanatig gondolkodott, mielőtt folytatta.

– Igen, valószínűleg igazad van.

Adalyn halkan kuncogott, boldog volt, hogy Angel ellopta a szívét. Nagyon nehéz lett volna szerelmi életet élni a bátyja közelében, de Angel okos volt, pontosan tudta, hogyan kezelje őt.

Boldogabb volt, mint valaha. Elvégezte az egyetem első szemeszterét, körülvéve a barátaival és családjával, és a rosszfiús álmai is valóra váltak.

Már egy ideje együtt voltak, lassan haladtak, és gondoskodtak róla, hogy a Caruso család alkalmazkodjon a két család keveredésének lehetőségéhez. Nehéz küzdelem volt, de biztosak voltak benne, hogy Lucca minden embert megfélemlített. Arra is gondolt, hogy Vincent így alkalmazkodott ilyen gyorsan Angelhez.

Az Escaladehez lépve meglátta a magas, gyönyörű szőke nőt, aki Elle mellett állt és mosolyog rájuk.

– Hé, szerelmes madárkáim!

Vagy talán Maria volt az.

– Hé, hercegnő! – Mindenki mással ellentétben, Angel nem félt tőle, így vissza tudott vágni. Úgy tűnt megértés van kettőjük között. Még Adalyn sem értette igazán, hogy mi ez, de tudta, hogy kölcsönös tiszteleten alapszik.

Amikor meghallották a járdán pörgő kerekeket, amik egyenesen feléjük tartottak, mind odafordultak.

Uh-oh…

– Mi a…? – Elle szája tátva maradt, Lake pedig szoborrá dermedt, amikor Matthias odagurult hozzájuk a gördeszkáján, és megállt közvetlenül Angel mellett, mint a tükörképe.

– Hiányoztál testvér!

– Mi a fenét keresel itt? – kérdezte Angel.

Matthias tekintete egy csinos, fiatal lányra vándorol, aki elhaladt előttük.

– Nos, jöttem megnézni, mi a helyzet itt, és most szeretnék önként jelentkezni a helyedre.

– Kár! – Angel szorosan átkarolta Adalynt. A lány úgy gondolta, hogy borzasztóan közel tartja…

– Várj! – Elle szeme ide-oda járt. – Hogy mi van?

Lake szeme fennakadt, ahogy elájult, és a teste elernyedt. Adalyn megindult, hogy elkapja, de Vincent már ott volt, csalódottan üvöltött fel.

– Mi a fasz!

– Gondolom ő sem tudta, hogy van egy ikertestvéred? – kérdezte Matthias, miközben lenézett az ájult lányra.

– Jézusom – motyogta Maria, és a szemét forgatta, ahogy Elle és Adalyn legyezgetni kezdte Lake-et. – Lányok, szedjétek össze magatokat.

– Nos, helló… – Matthias végre észrevette Mariát, és végig járatta szemét a testén, miközben a gördeszkájával felé gurult. – Rég láttalak! Jól nézel ki, hercegnő!

Maria felemelte tűsarkús lábát, és megállította a felé közelítő deszkát.

– Meg se próbáld.

A lány szemeinek csillogásából világosan látszott, hogy az Angel iránti tisztelet nem ragadt át az ikertestvérére, vagy bármelyik másik Lucianóra, ami azt illeti.

– Csak szólj, ha meggondolod magad, hercegnő! – Matthias baljós mosollyal nézett a lányra, miközben hátrált, vette a célzást.

Lake kezdett magához térni, de ismét elájult, miután hallotta, hogy Matthias így beszél.

– Baszd meg – Vincent felkapta és átdobta a válla felett Lake-et. Morgolódott az orra alatt, ment, hogy betegye a lányt a kocsiba. – Most már tudja, hogy kibaszott ketten is szebbek nálam.

Adalyn nem tudta megállni, hogy ne nevesse ki a bátyját, aki kétségbeesetten próbálta elhallgatni ezt a kis titkot a barátnője elől.

– Talán menned kellene, amíg van rá lehetőséged – mondta Angel a bátyjának.

Matthias beleegyezett, de mielőtt rálépett volna a deszkájára, Mariához fordult:

– Még találkozunk, hercegnő!

A szőke összehúzott szemekkel nézett rá, miközben elsiklott. Angelre pillantott azt üzenve: „Reménykedjen, hogy ne.” Angel megértően bólintott, miközben újra megfogta Adalyn kezét, és a kocsihoz vezette.

– Ti ketten teljesen ellentétesek vagytok, ugye? – kérdezte Adalyn, amikor kettesben maradtak.

– Minden tekintetben, kivéve a megjelenést.

Ránézett a férfira, és érezte, hogy valami a helyére kezd kattanni.

– Ezért van az, hogy minden tetoválásotok fordítva van, mert ellentétek vagytok?

– Nem. – A hangja sötét tónust öltött, ahogy felfedte az valódi okát annak, hogy miért tükörképei egymásnak.

– Apánk kényszerített minket erre, hogy meg tudjon különböztetni minket.

Minden szőrszála az égnek állt. Ez volt az első alkalom, hogy az apjáról beszéltek. Miután megtudta, hogy ki volt és mit tett Chloéval, biztosra vette, hogy soha többé nem akar hallani róla.

– Oh…

Amikor a férfi válasza csend volt, biztos volt benne, hogy nem akar többet mondani neki. Angel tovább sétált vele a kocsihoz, és kinyitotta neki az ajtót, de ő még nem akart beülni. Mivel még egy kis időt akart vele tölteni, mielőtt hazaviszi, lábujjhegyre állt, és kemény csókot nyomott a férfi ajkára. Angel megragadta a kis olasz lány aprócska derekát, és megtartotta.

– Mi volt ez, édesem?

– Gondoltam, adok egy csókot, hogy tudd, mit fogsz kihagyni a téli szünetben.

– Szóval nem akarsz találkozni velem? – kérdezte mosolyogva.

– Oh, dehogynem. Ez arra az esetre volt, ha nem akarnál látni. – Felnyúlt és átkarolta a férfi nyakát, csak egy kicsit tovább ott tartva őt. – Hol fogunk most minden nap lógni?

Angel volt az, aki ezúttal durva csókot nyomott az ajkára.

– Szállj be, édesem! Valamit meg kell mutatnom neked.