Sarah Brianne - Made Men 6. - Drago

 

41. fejezet

Az igazság mindig felszabadít

Fordította: Keiko

A kaszinón átkelve kéz a kézben sétált Dragóval, és minél közelebb került a lakásuk ajtajához, annál könnyebbnek érezte magát.

Csak egy seb maradt, amely még nem kezdett gyógyulni, csak egy elvarratlan szál maradt, és csak remélte, hogy egy napon, nagyon hamarosan, a férfi is készen áll majd arra, hogy találkozzanak.

Pár másodperccel azelőtt, hogy beszállt volna a bezáródó, emberekkel teli liftbe, Kat vállát valaki olyan erősen meglökte, hogy keze kicsúszott Drago kezéből.

– Már elnézést! – kiáltotta hátrafelé, és megpróbálta megnézni azt a személyt, akire nem figyelt, amikor elhaladt mellette, de olyan sokan voltak, hogy lehetetlen volt megmondani, ki az.

Fejét előre fordítva látta, hogy Drago belép a liftbe, amint az gyorsan csukódni kezd. Csak akkor támadt benne félelem, amikor az ajtó bezárult

* * *

– Mit mondtál? – kérdezte Drago odafordulva, hogy megnézze, mit mondott a lány, de amikor megfordult, Kat már nem volt ott. A lift ajtajának bezárásáig már csak néhány centiméternyi hely maradt, és mielőtt az a néhány centi is eltűnt volna, még éppen láthatta a lány fekete szemét a másik oldalon.

– Kat! – Drago sietve a lift gombjai felé igyekezett, mielőtt az elindult volt, de olyannyira tele volt, hogy gyakorlatilag le kellett löknie egy embert a földre, hogy elég gyorsan odaérjen. Megnyomta a gombot, hogy az ajtó újra kinyíljon, de már késő volt, mert a lift elindult felfelé.

– Kat!

A félelem belehasított a csontjaiba, és megnyomta a következő emelet gombját, hogy kiszállhasson és visszamenjen a lépcsőn, de ami eddig olyan gyorsan ment, most olyan lassúnak tűnt…

* * *

Kat lassan hátralépett, valami nem stimmelt, és úgy érezte, pont ott van, ahol a gyilkos akarta.

Mi a fene…!

Hirtelen hátrahúzták, és egy lépcsőházba rángatták. Csak akkor látta meg végre azt, akit Lucca One-Shotnak hívott, amikor a falhoz szorították.

Ne, kérlek, csak te ne…

A sokk miatt eleinte nem tudott sikítani, de a keze, amely durván befogta a száját, most is ott maradt.

Ne csináld ezt… könyörgött a szemeivel, miközben a kékesfekete mélységbe nézett… Kérlek, Sal.

Kat még erősebben próbált szabadulni, de a férfi olyan tökéletesen fogta, hogy alig tudott megmozdulni. Hallotta, ahogy a lépcsőn lefelé futnak a léptek, és azt hitte, megmenekült, amikor meglátta Dragót. Óh, hála Istennek…

– Fekete kapucnis pulóver és napszemüveg három óra irányban – szólt Sal gyorsan a válla felett.

Drago csak egy pillanatra találkozott a tekintetével, majd kisétált, és otthagyta meghalni.

Ne! Itt van!!! Sal az!!! Kiáltani akart, de a kéz megakadályozta benne. Gyere vissza!!

Amikor a lépcsőház ajtaja bezárult, Kat tudta, hogy ezúttal végleg vége. Titokban mindig tudta, hogy a saját hús-vér rokonai fogják megölni… csak nem gondolta, hogy a testvére keze által fog meghalni, de rá kellett volna jönnie, hogy a férfi talán nem is tekinti őt testvérének, ha még csak meg sem próbálta megkeresni.

Amikor végre elvette a kezét az arcáról, Kat felkészült, hogy sikítson…

– Sajnálom – mondta neki Sal.

Ah! Huh? Az a sikoly nem jött ki, mert érezte, hogy a karjai köré fonódnak, és ő hozzá szorítja magát.

– Nem akartalak megijeszteni – folytatta, miközben továbbra is ölelte. – De nem kockáztathattam, hogy meghalljon minket itt.

Mereven állt a karjaiban.

– Szóval… nem akarsz megölni?

– Nem. – Nevetett.

– Hála Istennek. – Azonnal eltűnt minden feszültség a testéből, és felemelte a karjait, hogy átölelje. Leírhatatlan érzés volt, hogy végre megismerhette a testvérét, akire úgy érezte, hogy a leginkább hasonlít.

– Kat, szeretném, ha tudnád, hogy bár még nem engedtem, hogy láss, de esküszöm, hogy ott voltam.

– Tényleg? – kérdezte a lány, szorosabban ölelve a férfit könnyek gyűltek a szemébe.

– Igen – biztosította a bátyja. – Csak féltem, hogy nem csak neked mondom el, hanem One-Shotnak is.

– Semmi baj. – Kat volt az, aki most megnyugtatta őt, tudatva vele, hogy nemcsak megérti, miért ignorálta őt, hanem hogy ez egyszerűen nem is számít. Végül együtt voltak, és ez volt minden, amit kívánhatott.

Az ajtó hirtelen kinyílt, és mindketten megfordultak, hogy lássák a dühös Dragót, aki egy szót sem szólva magához húzta Katet.

A csókok közepette, amikkel elhalmozta, Kat nem érezte szükségét, hogy elmondja neki, azt hitte, a férfi hagyta meghalni.

– Nos? – kérdezte Sal, várva, hogy hallja, mi történt. Drago még egy utolsó csókot adott neki, majd sajnálkozva megrázta a fejét…

– Eltűnt.

* * *

Lucca gyakorlatilag berúgta az ajtót, nem értve, hogy One-Shot hogyan tudta folyamatosan legyőzni. Mindenkit és mindent ismert, kivéve azt a fontos dolgot, hogy ki az a férfi, aki szerinte megpróbálja tönkretenni. Ez vezette ide; csak egy ember állt közte és a város között, és most éppen rá nézett.

– Ó, remek. – Dante nem is ijedt meg, amikor Lucca erőszakosan behatolt az irodájába. – Pont veled akartam beszélni.

Apját bámulva, akit már milliószor elképzelt, hogy megöl, minden erejét össze kellett szednie, hogy ne tegye meg.

– Tényleg?

Jégkék szemei visszanéztek rá, pontosan tudva, mit művel vele a fia a fejében.

– Miért gondolod, hogy Katarinát az én engedélyem nélkül felveheted? Nem csak Luciano, de még csak nem is katona, az Isten szerelmére.

Lucca tudta, mit értett a katona alatt, ez volt a maga módja annak, hogy azt mondja, ő nem férfi.

– Úgy tűnik, elfelejtetted, hogy most már házas, így Katarina Caruso lett.

Dante lehúzta a whiskyjének utolsó kortyát, majd lecsapott a pohárra, ami összetört.

– Leszarom, hogy a lány Dragóval kefél. Ő még mindig Lucifer lánya, és ha te már nem tudod elintézni, akkor az a meló az egyik emberemé lesz!

Itt is van. Az igazság mindig felszabadít.

– Az a munka Katarináé, és csakis az övé. – Hangszíne talán nem hasonlított apjáéra, de intenzív kékeszöld szemei igen. – És ha továbbra is így beszélsz a De Santis család egyik leghűségesebb tagjának feleségéről, akkor nem lesz más választásom, mint hogy az embereink azt higgyék, te vagy One-Shot.

Dante felállt.

– Ezért vagy itt, nem igaz? Azért jöttél, hogy megnézd, én vagyok-e az.

Elsőszülöttjének hallgatása megadta neki a választ.

– Az, hogy te azt akarod, hogy én legyek az, még nem jelenti azt, hogy ő én vagyok, fiam.

– Nem – Lucca szinte sóhajtva értett egyet. – De mindig reménykedhetek.

– Kibaszottul meg kéne ölnöm téged. – Köpte Dante, miközben visszaült a székébe, a szörnyeteg, akit teremtett, minden egyes nappal egyre nyilvánvalóbbá vált.

– Légy óvatos, apám, bármikor el tudom hitetni az embereimmel, hogy te vagy One-Shot. – Lucca soha nem tudott ellenállni a búcsúzásnak egy ígéret nélkül. – Az időd majdnem lejárt, öregember.

Ahogy becsukta az ajtót, apja hangja még mindig hallatszott a másik oldalon.

– Isten segítsen mindannyiunkon.

* * *

– Lake mostanában sokat nézi ezt a sorozatot, és ez kezd megijeszteni – mondta Vincent kissé aggódó hangon.

– A Halálos Nőkről van szó? Mert Elle is azt nézi – értett egyet Nero, kissé megrémülve, hogy kedves barátnője azt nézi.

Lucca ránézett, aki általában nem vett részt a Chloéról szóló beszélgetésekben, de úgy tűnt, mintha egy villanykörte gyulladt volna ki a fejében, amikor meghallotta a címet.

– Chloe is.

– Ez rohadtul hátborzongató. – Vincent kissé megremegett. – Mikor kezdték el nézni?

– Nem tudom… – ismerte be Nero.

Drago és Angel egymásra néztek, mindketten tudták, honnan származik.

Vincent Angelre nézett.

– Adalyn is nézi?

– Nem, nem hiszem.

Drago felhúzta a szemöldökét a szörnyű hazugságra.

– Mi van Katarinával? – kérdezte Lucca mosolyogva, mintha most már tudná, miért érdekli a sebhelyes szépséget egy ilyen műsor. Drago úgy döntött, nem válaszol, és lenézett a férfiakra.

– Ti puhányok nem féltek, hogy a csajaitok megölnek titeket álmotokban, ugye?

– Dehogynem, én félek – válaszolta Vincent, mintha valami hülye kérdést tett volna fel. – És ahogy a feleséged egy kibaszott ütővel ment neki a lakásodnak, neked is azt kéne tenned!

– Nem félek. – Drago hátradőlt a székében. – Megszabadultam az ütőtől, és elrejtettem előle a fegyveremet.

– Okos döntés. – A jóképű fiú bólintott. – Kat pokolian dögös, de az agya még Lake-énél is őrültebb.

Angel kinyújtotta a karját, és megütötte a karját.

– Mi a fasz van? – morogta Vincent. – A húgommal jársz, te barom. Nem üthetsz meg, amikor ugyanazt gondolod!

– Nem. – Drago a másik karját még erősebben ütötte meg, mint a tetovált srác. – De én megtehetem.

A jóképű fiú még hangosabban morgott és felállt a székéről.

– Mi a fasz van?

– Ülj vissza a seggedre! – parancsolta Lucca. – Nem fogsz Dragóval bunyózni.

– Igazad van. – Vincent visszaült, tudva, hogy igazat mondott. – Nem akarom bántani az arcomat, most, hogy újra jóképű vagyok.

Maria, aki eddig megpróbálta figyelmen kívül hagyni őket, szinte megfulladt.

– Hah! Ja, persze.

– De igaz. Kat azt mondta, csinos vagyok, és nem láttam, hogy Lucca után ájuldozna, mint a többi lány.

Az egyetlen dolog, ami megakadályozta Dragót abban, hogy megfojtsa, az a kisfőnök keze volt a mellkasán.

Lucca dühösen nézett a leggyűlöltebb katonára.

– Nem ölheted meg. Már kihívtam.

– Miért felejted el folyton, hogy ő is hülyének nevezett téged? – gúnyolódott Maria a szépfiún, hogy Lucca végre tegye meg, amit kell.

– Tényleg hülyének nevezett téged – értett egyet Amo végre megszólalva.

– Én csak azt hallottam, hogy szép – javította ki őket Vincent, majd a magas szőke lányra vetette a tekintetét. – Egyébként is, mit keresel itt…

– Neki kurvára több joga van itt lenni, mint neked – szakította félbe Lucca.

Úgy tűnt, mindjárt megöli, amikor végre kinyílt az ajtó, épp időben mentve meg a szépfiú életét.

– Bocs a késésért – lépett be Sal. – Kattel vitatkoztunk a Pitagorasz-tételről.

– Stréberek. – Vincent alig tudta kimondani a szót, amikor egy hatalmas csapás érte a feje hátsó részét. Megfordult, hogy megnézze, ki ütötte meg, és látva, hogy Sal volt az, becsukta a száját.

Dragónak minden erejét össze kellett szednie, hogy ne nevessen, mert nyilvánvaló volt, hogy Vincent Sal-től fél a legjobban, és erre jó oka is volt. Semmi sem volt ahhoz fogható, mint az a lehetőség, hogy bármelyik telefonba vagy számítógépbe be tudott törni, hogy mindent megtudjon egy emberről és a legmélyebb, legsötétebb titkairól, hogy még egy olyan idegesítő embert is, mint Vincent, félelemben tartson. Ezzel a billentyűzet mögött ülve pokoli hatalmassá vált. Ez volt az igazi hatalom.

– Most, hogy mindannyian itt vagyunk – Lucca kinyitotta az öngyújtóját, hogy egy nagyon is szükséges slukkot szívjon a cigarettájából – nézzetek körbe az ebben a szobában lévő embereken. – Körbenézett a szobában, és látta, hogy mindenki arca komollyá vált, a tárgyalóterem, amelyben tartózkodtak, néhány szóval gyorsan hadműveleti szobává változott.

– Ezek azok az arcok, amelyekben megbízhattok – folytatta a kisfőnök, mindenkinek parancsot adva. – Aki kívül van, abban nem bízhatunk, hogy nem One-Shot. Nem számít, ki az.

Minden katona komolyan bólintott, teljes mértékben megértve, hogy ő egy Carusót gyanít a háttérben.

– One-Shot most talán eltűnt, de visszatér majd… és amikor visszatér, az egyetlen, aki elbánik vele… – Lucca mindegyikükre ránézett, és kijelentette: – az én leszek.