
41. fejezet
Az igazság mindig felszabadít
Fordította: Keiko
A
kaszinón átkelve kéz a kézben sétált Dragóval, és minél közelebb került a
lakásuk ajtajához, annál könnyebbnek érezte magát.
Csak
egy seb maradt, amely még nem kezdett gyógyulni, csak egy elvarratlan szál
maradt, és csak remélte, hogy egy napon, nagyon hamarosan, a férfi is készen áll majd
arra, hogy találkozzanak.
Pár
másodperccel azelőtt, hogy beszállt volna a bezáródó, emberekkel teli liftbe,
Kat vállát valaki olyan erősen meglökte, hogy keze kicsúszott Drago kezéből.
–
Már elnézést! – kiáltotta hátrafelé, és megpróbálta megnézni azt a személyt,
akire nem figyelt, amikor elhaladt mellette, de olyan sokan voltak, hogy
lehetetlen volt megmondani, ki az.
Fejét
előre fordítva látta, hogy Drago belép a liftbe, amint az gyorsan csukódni kezd.
Csak akkor támadt benne félelem, amikor az ajtó bezárult
*
* *
–
Mit mondtál? – kérdezte Drago odafordulva, hogy megnézze, mit mondott a lány,
de amikor megfordult, Kat már nem volt ott. A lift ajtajának bezárásáig már
csak néhány centiméternyi hely maradt, és mielőtt az a néhány centi is eltűnt
volna, még éppen láthatta a lány fekete szemét a másik oldalon.
–
Kat! – Drago sietve a lift gombjai felé igyekezett, mielőtt az elindult volt,
de olyannyira tele volt, hogy gyakorlatilag le kellett löknie egy embert a
földre, hogy elég gyorsan odaérjen. Megnyomta a gombot, hogy az ajtó újra
kinyíljon, de már késő volt, mert a lift elindult felfelé.
–
Kat!
A
félelem belehasított a csontjaiba, és megnyomta a következő emelet gombját,
hogy kiszállhasson és visszamenjen a lépcsőn, de ami eddig olyan gyorsan ment,
most olyan lassúnak tűnt…
* * *
Kat
lassan hátralépett, valami nem stimmelt, és úgy érezte, pont ott van, ahol a
gyilkos akarta.
Mi
a fene…!
Hirtelen
hátrahúzták, és egy lépcsőházba rángatták. Csak akkor látta meg végre azt, akit
Lucca One-Shotnak hívott, amikor a falhoz szorították.
Ne,
kérlek, csak te ne…
A
sokk miatt eleinte nem tudott sikítani, de a keze, amely durván befogta a
száját, most is ott maradt.
Ne
csináld ezt… könyörgött a szemeivel, miközben a
kékesfekete mélységbe nézett… Kérlek, Sal.
Kat
még erősebben próbált szabadulni, de a férfi olyan tökéletesen fogta, hogy alig
tudott megmozdulni. Hallotta, ahogy a lépcsőn lefelé futnak a léptek, és azt
hitte, megmenekült, amikor meglátta Dragót. Óh, hála Istennek…
–
Fekete kapucnis pulóver és napszemüveg három óra irányban – szólt Sal gyorsan a
válla felett.
Drago
csak egy pillanatra találkozott a tekintetével, majd kisétált, és otthagyta
meghalni.
Ne! Itt van!!! Sal az!!!
Kiáltani akart, de a kéz megakadályozta benne. Gyere vissza!!
Amikor
a lépcsőház ajtaja bezárult, Kat tudta, hogy ezúttal végleg vége. Titokban
mindig tudta, hogy a saját hús-vér rokonai fogják megölni… csak nem gondolta,
hogy a testvére keze által fog meghalni, de rá kellett volna jönnie, hogy a
férfi talán nem is tekinti őt testvérének, ha még csak meg sem próbálta
megkeresni.
Amikor
végre elvette a kezét az arcáról, Kat felkészült, hogy sikítson…
–
Sajnálom – mondta neki Sal.
Ah! Huh?
Az a sikoly nem jött ki, mert érezte, hogy a karjai köré fonódnak, és ő hozzá
szorítja magát.
–
Nem akartalak megijeszteni – folytatta, miközben továbbra is ölelte. – De nem
kockáztathattam, hogy meghalljon minket itt.
Mereven
állt a karjaiban.
–
Szóval… nem akarsz megölni?
–
Nem. – Nevetett.
–
Hála Istennek. – Azonnal eltűnt minden feszültség a testéből, és felemelte a
karjait, hogy átölelje. Leírhatatlan érzés volt, hogy végre megismerhette a
testvérét, akire úgy érezte, hogy a leginkább hasonlít.
–
Kat, szeretném, ha tudnád, hogy bár még nem engedtem, hogy láss, de esküszöm,
hogy ott voltam.
–
Tényleg? – kérdezte a lány, szorosabban ölelve a férfit könnyek gyűltek a
szemébe.
–
Igen – biztosította a bátyja. – Csak féltem, hogy nem csak neked mondom el,
hanem One-Shotnak is.
–
Semmi baj. – Kat volt az, aki most megnyugtatta őt, tudatva vele, hogy nemcsak
megérti, miért ignorálta őt, hanem hogy ez egyszerűen nem is számít. Végül
együtt voltak, és ez volt minden, amit kívánhatott.
Az
ajtó hirtelen kinyílt, és mindketten megfordultak, hogy lássák a dühös Dragót,
aki egy szót sem szólva magához húzta Katet.
A
csókok közepette, amikkel elhalmozta, Kat nem érezte szükségét, hogy elmondja
neki, azt hitte, a férfi hagyta meghalni.
–
Nos? – kérdezte Sal, várva, hogy hallja, mi történt. Drago még egy utolsó
csókot adott neki, majd sajnálkozva megrázta a fejét…
–
Eltűnt.
*
* *
Lucca
gyakorlatilag berúgta az ajtót, nem értve, hogy One-Shot hogyan tudta
folyamatosan legyőzni. Mindenkit és mindent ismert, kivéve azt a fontos dolgot,
hogy ki az a férfi, aki szerinte megpróbálja tönkretenni. Ez vezette ide; csak
egy ember állt közte és a város között, és most éppen rá nézett.
–
Ó, remek. – Dante nem is ijedt meg, amikor Lucca erőszakosan behatolt az
irodájába. – Pont veled akartam beszélni.
Apját
bámulva, akit már milliószor elképzelt, hogy megöl, minden erejét össze kellett
szednie, hogy ne tegye meg.
–
Tényleg?
Jégkék szemei visszanéztek rá, pontosan tudva, mit művel vele a fia
a fejében.
–
Miért gondolod, hogy Katarinát az én engedélyem nélkül felveheted? Nem csak
Luciano, de még csak nem is katona, az Isten szerelmére.
Lucca
tudta, mit értett a katona alatt, ez volt a maga módja annak, hogy azt mondja,
ő nem férfi.
–
Úgy tűnik, elfelejtetted, hogy most már házas, így Katarina Caruso lett.
Dante
lehúzta a whiskyjének utolsó kortyát, majd lecsapott a pohárra, ami összetört.
–
Leszarom, hogy a lány Dragóval kefél. Ő még mindig Lucifer lánya, és ha te már
nem tudod elintézni, akkor az a meló az egyik emberemé lesz!
Itt
is van. Az igazság mindig felszabadít.
–
Az a munka Katarináé, és csakis az övé. – Hangszíne talán nem hasonlított
apjáéra, de intenzív kékeszöld szemei igen. – És ha továbbra is így beszélsz a
De Santis család egyik leghűségesebb tagjának feleségéről, akkor nem lesz más
választásom, mint hogy az embereink azt higgyék, te vagy One-Shot.
Dante
felállt.
–
Ezért vagy itt, nem igaz? Azért jöttél, hogy megnézd, én vagyok-e az.
Elsőszülöttjének
hallgatása megadta neki a választ.
–
Az, hogy te azt akarod, hogy én legyek az, még nem jelenti azt, hogy ő én
vagyok, fiam.
–
Nem – Lucca szinte sóhajtva értett egyet. – De mindig reménykedhetek.
–
Kibaszottul meg kéne ölnöm téged. – Köpte Dante, miközben visszaült a székébe,
a szörnyeteg, akit teremtett, minden egyes nappal egyre nyilvánvalóbbá vált.
–
Légy óvatos, apám, bármikor el tudom hitetni az embereimmel, hogy te vagy
One-Shot. – Lucca soha nem tudott ellenállni a búcsúzásnak egy ígéret nélkül. –
Az időd majdnem lejárt, öregember.
Ahogy
becsukta az ajtót, apja hangja még mindig hallatszott a másik oldalon.
–
Isten segítsen mindannyiunkon.
* * *
–
Lake mostanában sokat nézi ezt a sorozatot, és ez kezd megijeszteni – mondta
Vincent kissé aggódó hangon.
–
A Halálos Nőkről van szó? Mert Elle is azt nézi – értett egyet Nero,
kissé megrémülve, hogy kedves barátnője azt nézi.
Lucca
ránézett, aki általában nem vett részt a Chloéról szóló beszélgetésekben, de
úgy tűnt, mintha egy villanykörte gyulladt volna ki a fejében, amikor
meghallotta a címet.
–
Chloe is.
–
Ez rohadtul hátborzongató. – Vincent kissé megremegett. – Mikor kezdték el
nézni?
–
Nem tudom… – ismerte be Nero.
Drago
és Angel egymásra néztek, mindketten tudták, honnan származik.
Vincent
Angelre nézett.
–
Adalyn is nézi?
–
Nem, nem hiszem.
Drago
felhúzta a szemöldökét a szörnyű hazugságra.
–
Mi van Katarinával? – kérdezte Lucca mosolyogva, mintha most már tudná, miért
érdekli a sebhelyes szépséget egy ilyen műsor. Drago úgy döntött, nem válaszol,
és lenézett a férfiakra.
–
Ti puhányok nem féltek, hogy a csajaitok megölnek titeket álmotokban, ugye?
–
Dehogynem, én félek – válaszolta Vincent, mintha valami hülye kérdést tett
volna fel. – És ahogy a feleséged egy kibaszott ütővel ment neki a lakásodnak, neked
is azt kéne tenned!
–
Nem félek. – Drago hátradőlt a székében. – Megszabadultam az ütőtől, és
elrejtettem előle a fegyveremet.
–
Okos döntés. – A jóképű fiú bólintott. – Kat pokolian dögös, de az agya még
Lake-énél is őrültebb.
Angel
kinyújtotta a karját, és megütötte a karját.
–
Mi a fasz van? – morogta Vincent. – A húgommal jársz, te barom. Nem üthetsz
meg, amikor ugyanazt gondolod!
–
Nem. – Drago a másik karját még erősebben ütötte meg, mint a tetovált srác. –
De én megtehetem.
A
jóképű fiú még hangosabban morgott és felállt a székéről.
–
Mi a fasz van?
–
Ülj vissza a seggedre! – parancsolta Lucca. – Nem fogsz Dragóval bunyózni.
–
Igazad van. – Vincent visszaült, tudva, hogy igazat mondott. – Nem akarom
bántani az arcomat, most, hogy újra jóképű vagyok.
Maria,
aki eddig megpróbálta figyelmen kívül hagyni őket, szinte megfulladt.
–
Hah! Ja, persze.
–
De igaz. Kat azt mondta, csinos vagyok, és nem láttam, hogy Lucca után
ájuldozna, mint a többi lány.
Az
egyetlen dolog, ami megakadályozta Dragót abban, hogy megfojtsa, az a kisfőnök
keze volt a mellkasán.
Lucca
dühösen nézett a leggyűlöltebb katonára.
–
Nem ölheted meg. Már kihívtam.
–
Miért felejted el folyton, hogy ő is hülyének nevezett téged? – gúnyolódott Maria
a szépfiún, hogy Lucca végre tegye meg, amit kell.
–
Tényleg hülyének nevezett téged – értett egyet Amo végre megszólalva.
–
Én csak azt hallottam, hogy szép – javította ki őket Vincent, majd a magas
szőke lányra vetette a tekintetét. – Egyébként is, mit keresel itt…
–
Neki kurvára több joga van itt lenni, mint neked – szakította félbe Lucca.
Úgy
tűnt, mindjárt megöli, amikor végre kinyílt az ajtó, épp időben mentve meg a szépfiú életét.
–
Bocs a késésért – lépett be Sal. – Kattel vitatkoztunk a Pitagorasz-tételről.
–
Stréberek. – Vincent alig tudta kimondani a szót, amikor egy hatalmas csapás
érte a feje hátsó részét. Megfordult, hogy megnézze, ki ütötte meg, és látva, hogy
Sal volt az, becsukta a száját.
Dragónak
minden erejét össze kellett szednie, hogy ne nevessen, mert nyilvánvaló volt,
hogy Vincent Sal-től fél a legjobban, és erre jó oka is volt. Semmi sem volt
ahhoz fogható, mint az a lehetőség, hogy bármelyik telefonba vagy számítógépbe
be tudott törni, hogy mindent megtudjon egy emberről és a legmélyebb,
legsötétebb titkairól, hogy még egy olyan idegesítő embert is, mint Vincent,
félelemben tartson. Ezzel a billentyűzet mögött ülve pokoli hatalmassá vált. Ez
volt az igazi hatalom.
–
Most, hogy mindannyian itt vagyunk – Lucca kinyitotta az öngyújtóját, hogy egy
nagyon is szükséges slukkot szívjon a cigarettájából – nézzetek körbe az ebben
a szobában lévő embereken. – Körbenézett a szobában, és látta, hogy mindenki
arca komollyá vált, a tárgyalóterem, amelyben tartózkodtak, néhány szóval
gyorsan hadműveleti szobává változott.
–
Ezek azok az arcok, amelyekben megbízhattok – folytatta a kisfőnök, mindenkinek
parancsot adva. – Aki kívül van, abban nem bízhatunk, hogy nem One-Shot. Nem
számít, ki az.
Minden
katona komolyan bólintott, teljes mértékben megértve, hogy ő egy Carusót gyanít
a háttérben.
–
One-Shot most talán eltűnt, de visszatér majd… és amikor visszatér, az egyetlen,
aki elbánik vele… – Lucca mindegyikükre ránézett, és kijelentette: – az én
leszek.
2 megjegyzés:
Köszönöm 🥰
Köszönöm
Megjegyzés küldése