Neubauer
József
B. ú. é. k!
Mit írhatnék most, az évet zárva,
nagy reménnyel egy jobbat várva,
mindig szebbre vágy a szív és lélek,
én gyarló ember is jobbat remélek!
Én mindig csak tavaszt várnék,
ha virág lennék májusban nyílnék,
szerelmeseknek lennék a virága,
tanúja, hogy éled az élet románca!
Verseket suttognék, ha szellő volnék,
lány selymes hajával vidáman játszanék,
fülébe szerelmes szavakkal udvarolnék,
...de jó is volna, boldog szellő volnék!
Mi volt tegnap... s mi jön holnap,
jön-e tizenkilencre egy új lap,
bal vagy jobb lábbal ébredek,
...nem, már nem érdekel!
Mikor minden fájt, vártam a csodát,
de csak a Jóisten segített,
türelmet adott és idevezérelt,
...gondolatot adott, írjak verseket!
Én mindenkinek kívánom,
legyen boldog e földi világon,
a mennyországra is itt leljen rá,
és éljen nagyon-nagyon soká!
Hozzon az új év sok szép álmot,
boldogsággá váló valóságot,
adjon az Isten egészséget,
adjon sok-sok szeretetet!
