5. FEJEZET
Fordította: Naomi
Fordította: Naomi
Sziasztok!
Sajnálom, hogy eltűntem - megint -, de nemigen jutott mostanában időm a fordításokon dolgozni. Nem terhelnélek titeket a magánéletemmel, egy gyors jelentés a könyvekről:
- Drago fordítása megkezdődött Szila gondos kezei által
- A faldöngető 2. nyersfordítása nagyjából a gépemen, márcsak erőt kellene vennem magamon hozzá
- A Maffia 5 nyersfordítás a gépemen, az előbb említett erő szükséges hozzá...
- A Porn*sztárt pedig végleges pdf-be feltenném, (ha kész lenne), de olyan sokáig dolgoztam rajta, hogy a könyv első felét alaposan át kell néznem, újrafordítanom.
Továbbá:
Liliana
Régóta vártam erre a pillanatra, olyan sokszor elképzeltem, hogy szinte deja vu érzés volt. Amikor néhány hete a Benitóval való esküvőmön még csak szorongás, szomorúság és félelem volt bennem, most úgy éreztem, mintha repülnék. Boldogság és eufória zsongott a testemben. Alig vártam, hogy vége legyen a bulinak, hogy Romero levetkőztessen, és újra és újra szeretkezzen velem. A tökéletes naphoz már csak Fabi hiányzott. A nászéjszakám óta nem láttam őt, és nem voltam biztos benne, hogy valaha is fogom-e látni. Azt sem tudtam, hogy jól van-e. Hogy bajba került-e, amiért lelőtték, és hagyta, hogy elmeneküljünk.
Romero
Több mint tizennégy órás út után megérkeztünk Luca lakosztályába. Lily néhányszor elaludt az út során, de szinte azonnal felriadt. Valószínűleg rémálmai voltak Benitóról. Kurvára örültem, hogy megöltem. Amikor beléptem a fő hálószobába, és megláttam Benitót egy levélbontóval a testében, sikítani akartam örömömben. Tudtam, hogy a következő hetek és hónapok, sőt talán még évek is nehezek lesznek a Família, és mindannyiunk számára. Dante visszavág mindennel, amije csak volt.
Liliana
Romero és Luca csak elszántságot és éberséget mutatott, miközben végigvezetett minket a házon. Végül Gianna és Matteo ajtaja elé értünk. Luca könnyedén kopogott, de a dörgő tekintetéből láttam, hogy szívesen betörte volna az ajtót, ha nem áll fenn a veszélye, hogy meghallják. Ismét senki sem reagált, és már kezdtem kiborulni, amikor egy újabb hangosabb kopogás után végre kinyílt az ajtó. Matteo jelent meg a résben, kócos hajjal, és csak boxeralsóban; úgy nézett ki, mintha rosszul vette volna fel a nagy sietségben, és egy dudor rejtőzött alatta. Félrenéztem.